Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) mérleg kedvezően alakult, EU-relációban többlet alakult ki. A jelzett időszakban a magyar import általában gyorsabban bővült, mint a visegrádi országok átlaga. Néhány kivételt találunk, például Szlovákia 2005-ben Magyarországnál gyorsabban bővítette importját. A balti országok és Románia exportjukat volumenben a visegrádi országokat jóval meghaladó ütemben bővítették, de sokkal alacsonyabb bázisról indulva. Az előbbiek import-volumenének bővülése rendszerint meghaladta az exportjukét. A visegrádi országok külkereskedelme a többi új tagországhoz képest jóval kiegyenlítettebben alakult, az export és import dinamikáját tekintve egyaránt (6. és 7. táblázat). A közép-európai országok Németországgal folytatott kereskedelmében a történelmi, földrajzi útvonalak, szállítási kapcsolatok karakterisztikus szerepet játszanak. A magyar külkereskedelem fő történeti irányát a délnémet kapcsolatok (Bajorország és Baden- Württemberg) jelentik. Csehország kapcsolatai tradicionálisan erősek Szászországgal, Lengyelországé a szomszédos keletnémet tartományokkal. Magyarország német viszonylatba irányuló exportjának 2008-ban már 28,1 százalékát vette fel Bajorország, s 22.4 százalékát Baden-Württemberg, vagyis a magyar export több mint fele e két német tartományba irányult, az átlagnál gyorsabb dinamika mellett, így mindkét tartomány részesedése a legutóbbi években is tovább nőtt (11. táblázat). A német relációjú kivitelünknek 2008-ban 16,2 százaléka irányult Észak-Rajna-Vesztfáliába, s további 10,6 százaléka Hessen tartományba. A négy tartomány együttesen a magyar kivitel több mint háromnegyedének felvevő piaca. Berlin és a keletnémet tartományok részesedése viszonylag alacsony, általában egy százalék körüli, alatti, s csak Szászország részaránya éri el a 2,0 százalékot. Magyarország legfontosabb exportpiacai között Bajorország és Baden- Württemberg külön külön is élre kerülne magyar exportstatisztikában, azaz egyenként több árut vesznek fel, mint Románia, Olaszország, Ausztria, amelyek a 2-4. helyen állnak a magyar exportban. Magyarország több árut szállít Észak-Rajna-Vesztfáliába, mint Oroszországba, Hessenbe pedig többet mint az Amerikai Egyesült Államokba. Magyarország Németországból származó importjában is hasonló tendenciákat találunk. Ä két legnagyobb szállító szintén Bajorország és Baden-Württemberg, de szállítói részesedésük a Németországból jövő magyar importban némileg mérsékeltebb, mint felvevőpiaci súlyuk. A magyar import 26,5 százaléka származik Bajorországból, 14,5 százaléka Baden-Württembergből. A két délnémet tartomány együttes súlya 41 százalék. Észak-Rajna-Vesztfália részesedése szállítóként megelőzi Baden-Württemberget; 15.5 százalék. Hessen tartomány szállítói súlya 5,1 százalék, azaz mintegy a fele a felvevőpiaci részesedésének. Berlin és a keletnémet tartományok szállítói részesedése meglepően alacsony, Berliné mindössze 0,6 százalékot tesz ki (12. táblázat). A külkereskedelem és a beruházások területi megoszlása hosszú időn át formálódott termelési és piaci kapcsolatrendszer függvénye. A kereskedelem regionális megoszlására általánosan érvényes, hogy a földrajzi arányok eltolódása lassúbb, mint a szerkezeti részarányok módosulása. 2009. ősz 9
