Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Rada Péter: Az államépítés folyamatának modellezése: fokozatos vagy szakaszos folyamat
Az államépítés folyamatának modellezése: fokozatos vagy szakaszos folyamat? Mindkét tengelyen az origótól való távolság növekedése jelenti a stabilitás csökkenését, illetve a demokrácia minőségének a romlását. A demokrácia és az állam működőképességének összekapcsolódását az a globális trend, vagy helyesebben szólva remény is erősíti, hogy egyre több állam törekszik arra, hogy önmagát demokratikusnak láttassa a külvilággal. A demokrácia a hidegháború után az egyetlen „konvertibilis valutává" vált. Ilyen értelemben a demokrácia hiánya a külvilág szemében egyre inkább összekapcsolódik az állam működésképtelenségével. Milyen lépésekből áll egy államépítési kísérlet? A 2001-es terrortámadások egyértelművé tették, hogy a parttalan viták helyett tettekre van szükség, hiszen a nem működő vagy bukott államok immár nyilvánvalóan nem csak önmaguk lakosságára vagy közvetlen környezetükre nézve jelentenek biztonsági fenyegetést. Az említett biztonsági megfontolások miatt érthető, hogy a nemzetközi közösségnek nem lehet tétlenül ülnie és arra várnia, hogy a helyzet magától megoldódik. A nem működő államok, definíció szerint, saját belső felépítésükből és jellemzőikből fakadóan nem képesek arra, hogy kiutat találjanak abból vagy azokból a fejlődési csapdákból, amelyekbe az elmúlt fél évszázad során, azaz gyakorlatilag a születésüktől fogva - leginkább a posztkoloniális államok tartoznak ebbe a körbe - beleragadtak.24 Habár egyértelmű, hogy tenni kell valamit, továbbra is kérdéses a beavatkozás mikéntje, azaz elég-e segélyeket nyújtani ezeknek az államoknak, és ezzel kicsit a lelkiismeretünket is megnyugtatva várni a csodára, vagy a másik végletet említve, teljesen át kell venni a helyi szereplőktől az irányítást, és a nekünk megfelelőnek tűnő intézményeket kell átültetni a helyi környezetbe. A válasz természetesen valahol a két véglet között található. Az államépítés szükségszerűen egy többdimenziós folyamat, hiszen az államkudarchoz vezető okokat sem lehet egyetlen tényezőre korlátozni. A folyamathoz egyszerre tartozik hozzá az állami intézmények, valamint a gazdaság felépítése és a társadalom olyan reformja, amely megfelelő befogadó környezetet biztosít az előbbieknek. Az államépítés még ideáltipikus esetben is ellentmondásos és bonyolult, éppen ezért a gyakorlatban egymástól jelentősen eltérő formákban jelenik meg. A hogyannal kapcsolatban fő kérdés, amely leginkább megosztja a szakértőket és a politikusokat is, már csak annak nehezen definiálhatósága miatt is az, hogy demokráciát kell terjeszteni, vagy államokat kell építeni. Valójában ez a két folyamat, legalábbis hosszú távon, nem választható el egymástól, máskülönben az államépítési kísérlet kudarcba fulladhat. Az, hogy még nem született koherens elmélet, amely az első lépéstől az utolsóig leírja,23 hogy miként kell egy államot felépíteni, az elsősorban a problémakör túlzott összetettségének, másodsorban pedig annak köszönhető, hogy a kísérle2009. tavasz 49
