Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Gecse Géza: Mozgásterünk és a két világháború
Könyvekről országban Adolf Hitlerrel is találkozott, Horthy Miklósnak nemcsak jó ismerőse, hanem felesége révén rokona is volt. 1934-ben Magyarországot képviselte a Népszövetségben, erről könyve is megjelent. Itt találkozott Edvard Benessel, vitatkoztak is. Eckhardt 1932 óta volt a Független Kisgazdapárt vezetője, súlyos konfliktusai voltak Gömbös Gyula miniszterelnökkel, és 1935-től az egyesült magyar parlamenti ellenzék vezetői tisztét is betöltötte. 1928-ban járt először az Amerikai Egyesült Államokban, utána többször is. 1940-ben hosszabb amerikai előadókörúton vett részt, találkozott Roosevelt elnökkel is. Jól ismerte Imrédy Bélát s Teleki Pál miniszterelnököt. Egy év múlva, még az előtt, hogy a délvidéki bevonulásra sor került volna, 1941. március 7-én hagyta el Magyarországot, és a Balkánon keresztül, kalandos körülmények között 1941. augusztus 8-án érkezett meg az Egyesült Államokba.64 Még az előtt, hogy a hajója kikötött volna az amerikai partoknál, Vámbéry Rusztem 1941. július 13-án Ján Masaryknak, Csehszlovákia külügyminiszterének írt egy levelet, amelyben havi 1000 dollárt kért tőle lapalapításra, többek között azért, mert „a magyar kormány épp most tesz kísérletet küldötte, dr. Eckhardt révén arra, hogy... létrehozzon egy olyan magyar álemigráns kormányt, amely a szövetségesek győzelme esetén is biztosítaná a... magyarországi rendszer háború utáni továbbélését".65 A csehszlovák propagandaapparátus teljes készültséggel dolgozott Eckhardt Tibor lejáratásán. Eckhardt Tibor ilyen körülmények között kezdte el 1941. szeptember 27-én szervezni Amerikában a Független Magyarországért Mozgalmat, amelynek fő célkitűzése az volt, hogy a Bárdossy-kormányzat ellenében, a nácizmus, a fasizmus és a kommunizmus erőivel való kérlelhetetlen szembenállás alapján szervezze meg az amerikai magyarságot.66 Eckhardtot erre távollétében a magyar hatóságok már 1941. október 5-én megfosztották magyar állampolgárságától.67 A Független Magyarországért Mozgalom azért küzdött, hogy „minél előbb átvigyék Magyarországot és fegyveres erejét a szövetségesek oldalára". Eckhardték szerettek volna a rádióadást is sugározni. A The Nation nevű lapba 1941. szeptember 27-én „Budapest álnok küldetése" címmel Schultz Ignác írt ledorongoló cikket.68 Eckhardték mozgalmát az Egyesült Államok kormánya „tudomásul vette ugyan, de nem ismerte el". Kádár Lynn Katalin beszámol Eckhardt Tibor és Habsburg Ottó együttműködéséről is, hiszen - amint az eddigiekből kiderült - Habsburg Ottó ugyanúgy fogalmazott meg alternatívákat az amerikai külügyminisztérium számára a világháború utáni rendezésről, mint Edvard Benes. Eckhardtnak kiváló kapcsolatai voltak a Magyarországon szolgálatot teljesítő volt amerikai nagykövettel, illetve Magyarország egyesült államokbeli nagykövetével is. Pelényi János 1933 és 1940 között képviselte hazáját az Egyesült Államokban. Kádár Lynn Katalin ismerteti Pelényi 1964-ben megjelent cikkét, melynek címe: A magyar kormány titkos nyugati terve a második világháború kitörése idején. Ebből kiderül, hogy Pelényi - Benes példájával érvelve - készített memorandumot Teleki Pálnak és Csáky Pálnak 2009. nyár 211
