Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Gecse Géza: Mozgásterünk és a két világháború
Könyvekről telepítésének megemlítését. A Foreign Ajfairsnek ugyanebbe a számába írt cikket Habsburg Ottó, de cikkét a Benesé után tördelték.56 Gulyás László beszámol a Benes-Sikorski 1939-es, 1940-es találkozókról, összefoglalja a közös csehszlovák-lengyel nyilatkozatokat a konföderációról, sőt kitér az 1942. január 23-i előzetes konföderációs megállapodásra is, amelyet mind a lengyel, mind a csehszlovák fél aláírt, majd az 1943. július 7-i föderációellenes szovjet álláspontot ismerteti, amelynek előzménye volt a szovjet-lengyel viszony Katyn miatti elhidegülése 1943 áprilisában. Benes számára moszkvai útja bizonyította, hogy a lengyel-csehszlovák szövetség „időszerűtlen”. Gulyás László a történeti forrásokból, főként a feldolgozásokból összegyűjtötte a ránk, magyarokra vonatkozó megnyilvánulásokat is. A magyarkérdésben például idézi nemcsak Benest, amikor egyetértett Sztálinnal, aki szerint a magyarok: „Rosszabbak, mint a németek, akik hóhéroknak használják őket (mármint a magyarokat - G. G.)."57 Gulyás László megállapítja, hogy: „Benes a szovjet közép-európai jelenlétben látta annak biztosítékát, hogy Csehszlovákia végleg leszámolhat Németországgal és Magyarországgal".58 Ami a továbbiakat illeti, 1944 áprilisában a szovjet kormány elfogadta a magyar kisebbség kitelepítésének a tervét, és Gottwald a moszkvai rádióban 1944. május 11-én immár alighanem ennek szellemében nyilatkozott: „nincs messze az a pillanat, amikor megkezdődik hazánk megtisztítása a német és magyar áruló szeméttől".59 Gulyás szól arról is, hogy melyek lehettek Benes számára a figyelmeztető jelek, amelyek elővigyázatosságra inthették volna. Ilyen volt például az, amikor Kárpátalján a Vörös Hadsereg katonákat kezdett sorozni, és megalakult a Kárpátaljai Kommunista Párt, továbbá az, hogy az alakulófélben lévő Csehszlovákiában is a kommunistáknak igen markáns szerep jutott. 1945. május 9-én Benes egyik kijelentése szerint: „Népünk nem élhet a németekkel és magyarokkal közös hazában."60 Egyik rendeletének értelmében 1945. augusztus 2-től a német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok elveszítették állampolgárságukat. Gulyás ez után részletesen ismerteti a felvidéki magyarság kálváriáját, majd azt a szomorújátékot is, amelyet Benes 1948-ban végül kénytelen volt eljátszani. Kádár Lynn Katalin: Eckhardt Tibor amerikai évei [1941-1972]) A z Amerikai Egyesült Államokban élő magyar történésznek a Független Kisgazdapárt két világháború közötti legendás vezéréről írt monográfiája61 angolul íródott, mint ahogy Eckhardt Tibor naplója62 is. Eckhardt visszaemlékezései az 1941 és 1943 közötti időszakról az Amerikai Egyesült Államokban hamarabb jelentek meg -2005-ben -, mint idehaza, a magyar változatot csak tavaly vehettük a kezünkbe.63 Eckhardt egyetemi tanulmányait részben Berlinben végezte, a húszas évek elején Bajor210 Külügyi Szemle
