Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Marton Péter: Az államépítés sorrendisége és az afganisztáni bonyodalmak
Marton Péter Eddig még nem tértünk ki a Nyugat Oroszország-politikájának meghatározó kérdésére, amely ugyancsak rendkívül bonyolult afganisztáni összefüggésekkel bír. Ezt a közelmúltban, a bukaresti NATO-csúcs kapcsán reflektorfénybe került orosz és középázsiai, szárazföldi szállítási útvonal kérdése is mutatta. Ennek az útvonalnak a hozzáférhetősége az ISAF jelenleg igen nehézkes logisztikáján sokat segíthetne, mivel az jelenleg nagyrészt a gerillaháború által érintett pakisztáni törzsi területeken át húzódó utánpótlási vonalra hagyatkozik. Felvetődik a kérdés, mi az az ár, amelyet meg lehet még fizetni - egyéb kérdésekkel összefüggésben - az orosz együttműködésért. Afganisztánban jelenleg, többek között, azért sem biztosítható elegendő létszámú katonai jelenlét, mert jóval több katonát a pakisztáni törzsi területeken át biztonságosan ellátni kockázatos vállalkozás lenne. A kérhető orosz árat ez látszólag a csillagos égig emelhetné, valójában azonban Oroszországnak sem áll érdekében az ISAF kudarca Afganisztánban, következésképp a helyzet összetettebb. A teljes körű áttekintés szándéka nélkül még néhány példa említhető itt. Norvégia gyakorta emlékezteti a NATO-t „északi" teendőire, az orosz bombázógépek légtérsértései kapcsán az Oroszország jelentette kihívásra; Hollandia fél szemmel a karibi térséget is kénytelen figyelni, ahol Curasao szigetével kapcsolatban Hugo Chávez venezuelai elnök tett már fenyegető kijelentéseket;33 Ausztrália a saját közvetlen szomszédságában, a tőle északra található szigetvilágban „az instabilitás félköre" miatt aggódik; Törökország pedig a Ciprusi Köztársaság nem megfelelő biztonsági jogosítványára hivatkozva nem támogatja a NATO-erők gyűjtötte hírszerzési információknak az EUPOL rendőri misszióval történő megosztását. Nem állami szereplők a politikai arénában A nem állami szereplők napjainkban megnövekedett jelentőségét semmilyen elemzés nem hagyhatja figyelmen kívül - így természetesen ez a tanulmány sem. A szekvenciálás kérdése kapcsán nem kizárólag állami szereplőkkel és az ő nézeteltéréseikkel kell számolni a kívánatos teendőket és azok ellentmondásait illetően. Remek példa erre, ha szemügyre vesszük a kábítószer elleni fellépés „panoptikumát". Ebben az univerzumban az államok még csak nem is kizárólagos politikacsináló szereplők (és nem csak azért állítható ez, mert a gerillák a fegyveres harc politikájának művelőjeként maguk is politikacsinálók). A politika alakításában mindenképpen említést érdemel egy sor másik, nem állami szereplő is. Jelentős politikabefolyásoló például a Senlis Council - vagy újabb nevén az International Council on Security and Development egy mindössze néhány esztendős szellemi műhely, mely a gondolatok világpiacán egyfajta piaci „rejtekhelyét" sajátított ki magának, látszatra egészen tudatosan. A máktermesztés legalizálását és orvosi céllal 34 Külügyi Szemle
