Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - EURÓPA - Keszthelyi Éva: Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban
Keszthelyi Éva flamand mozgalomra való reakcióként alakult ki. Különösen nehéz volt a vallon identitás kialakítása, hiszen sem vallási kötődéssel, sem közös történelmi múlttal nem bírt a terület, amelynek különálló részei a belga állam megalapításáig sosem képezték egy nagyobb egység részét. A mozgalom megalakulásakor az eltérő dialektusok miatt nyelvileg nem volt egységes, és területileg sem korlátozódott az ország déli felére, hiszen kezdetben flandriai és brüsszeli frankofonok szintén csatlakoztak hozzá. Mindezek következtében a vallon identitás az első világháborút megelőzően meglehetősen gyenge volt. Az 1923-ban és 1930-ban létrejövő Ligue d'Action wallonne és a Concentration wallonne szervezetek megalakulása, valamint az 1932-es nyelvi törvény - amely Vallóniában is bevezette territoriális egynyelvű séget - nagy lépést jelentett az identitás megerősödéséhez. A vallon nemzeti tudat végül a második világháború után kapott új lendületet, és a kezdetben kizárólagosan nyelvi jelleg fokozatosan gazdasági karakterrel bővült. Mivel a mozgalom nyelvi szinten elvesztette a csatát a flaman- dokkal szemben, a francia nyelvi mozgalom átalakult vallon mozgalommá, amely már Vallónia nagyobb autonómiáját tűzte ki célul. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a mozgalom fokozatosan tömegmozgalommá fejlődött, az 1970-ben megindult föderalizációs folyamat során az ország déli részén nem alakult ki egy, a flamandhoz hasonlóan erős, egységes vallon-frankofon identitás, valamint politikai szinten a Vallón régió és a Francia Közösség intézményeinek összeolvadására sem került sor. Belga német - német nyelvű belga? A Belgium keleti részén élő 74 ezer fős, hivatalosan elismert, autonóm kompetenciákkal rendelkező német ajkú etnikum identitása sajátos a korábban bemutatott flamand és vallon identitáshoz képest. Sajátos a négy kultúra találkozási pontján, a határ mentén való elhelyezkedése, valamint azon egyedi történelmi események miatt, amelyek következtében nem tudott szervesen fejlődni, így nem valami statikus, hanem egy ma is fejlődő identitás alakulhatott ki. A belga-német határ mentén élő német etnikum saját közösséget formál, a német kultúrkörhöz kötődik, viszont területileg a Vallon régióhoz tartozik. A Német Nyelvű Közösség két területileg egymástól elkülönülő központja - Eupen és Sankt Vith - dialektusában és történelmében is eltér egymástól, ami nem könnyítette meg a szoros közösségi érzés kialakulását. A belga németek egységes identitásáról az 1980-as évekig azért sem beszélhetünk, mert a német határ menti térség hovatartozása a második világháborút követő időkig a nagyhatalmak érdekei szerint alakult. 1920-tól a versailles-i békeszerződés értelmében Eupen, Malmedy és St. Vith területe a centralizált és az akkor még dominánsan francia nyelvű Belgiumhoz került, majd 1940. május 10-én a német csapatok bevonulását követően visszakerült Németországhoz. A világháborús időszak és a náci Németországtól való elidegenedés nem segítette egy önálló - akár belga, akár német - identitás kialakítását. 1945 tavaszától, miután a terület újra, immár véglegesen 94 Külügyi Szemle
