Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - EURÓPA - Keszthelyi Éva: Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban
Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban tőén egy olyan tömegmozgalommá vált, amely a kereszténydemokraták támogatásával az önálló flamand szubnacionális identitás kialakítását tűzte ki célul.16 Ugyanakkor az addig egységes mozgalom az első világháború alatt két részre szakadt: a nyelvi aktivisták többsége továbbra sem kérdőjelezte meg a belga állam kereteinek létjogosultságát, és a kormányhoz való hűségükért cserébe Flandria egynyelvűvé tételét várták el. Az aktivisták csak kisebb része vélte úgy, hogy a német megszállókkal való együttműködés szolgálja érdekét, az önálló Flandria megteremtését. Az 1920-as évektől Flandria egynyelvűsítéséért harcoló belga államhoz lojális csoportok a harmincas évek nyelvtörvényeivel1 / érték el céljaik egy részét, amelynek következtében Flandriában a flamand, Vallóniában a francia lett a hivatalos nyelv, de Brüsszel továbbra is kétnyelvű maradt. A két világháború között a mozgalom radikálisabb belgaellenes szárnya politikai párttá (Frontpartij) alakult, és törekvése egy önálló flamand állam megteremtésére, vagy esetlegesen Hollandiához való csatlakozásra irányult. A demokratikus Frontpartij autoriter Vlaams Nationaal Verbondáá alakítása (1933), és a fasiszta elemek beemelése a második világháborúban a nácikkal való kollaboráláshoz vezetett. Ezzel párhuzamosan a demokratikus flamand nacionalistáknak továbbra is Belgium jelentette a védelmet Flandria esetleges német bekebelezése ellen.18 A flamand nacionalizmus a második világháború után visszaszorult, majd az 1950-es években mint kulturális mozgalom erősödött meg, és a hatvanas évektől már politikai színezetet is kapott. Az etnikai ellentét hatvanasas évekbeli megerősödése két főbb okra vezethető vissza. Egyrészt lényeges lépés volt 1962-ben az országot kettévágó nyelvi határvonal meghúzása, valamint Brüsszel kétnyelvűségének hivatalos megerősítése, másrészt fontos körülménynek számított, hogy Belgium gazdasági súlypontja az addig szénbányászatra épülő vallon ipari területekről a flamand tartományokba helyeződött át. Flandria a külföldi befektetések, valamint gazdasági modernizáció hatására jobban prosperált, és egyre kevésbé kívánta „eltartani" az ország lemaradó déli területeit.19 Az unitárius állam keretei között a nyelvi-etnikai és gazdaságpolitikai elemekkel bővülő ellentét „feloldására" törvényi keretek között nem volt mód, így került sor az 1830- ban létrehozott egységes nemzetállam öt alkotmánymódosítással való föderalizálására, amellyel párhuzamosan a kulturális-nyelvi mozgalmak politikai pártokká alakultak, de továbbra is hordozói maradtak a flamand nemzettudatnak. A vallon öntudat jellemzői A 19. század végén kialakuló gyenge vallon mozgalom idején még nem létezett önálló vallon identitás, a mozgalom csak az erősödő flamand identitással szembeni reakcióként fejlődött ki. A vallon mozgalom elit rétege az 1870-es, nyolcvanas években a flamandok által szorgalmazott nyelvi törvények elfogadása miatt érezte úgy, hogy a francia nyelv dominanciájának, a „status quo" megvédése érdekében ellenmozgalommal kell fellépnie. A vallon mozgalom liberális és antiklerikális jellege is a katolikus 2009. nyár 93
