Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 2. szám - NATO - Türke András István: De Gaulle-tól Sarkozyig: Franciaország és a NATO viszonya (1966-2009)

De Gaulle-tól Sarkozyig: Franciaország és a NATO viszonya (1966-2009) tői kapta meg első AN-52-es taktikai bombáit (Mirage III és Jaguár gépeken rendszere­sítve) és az Ier CA ezekben az években vált koherens légi-szárazföldi egységgé, miután 1974-től megkapta első Plútón rakétáit.22 Ebben a korszakban a Georges Pompidou-, majd Giscard d'Estaing-féle nyitás ered­ményeként már elfogadottabbá vált francia körökben az a nézet, hogy hagyományos erőkkel indított NATO-ellenes támadás esetén Franciaország az első pillanattól szövet­ségesei mellett harcolna (függetlenül a nukleáris erők bevetésétől). Adott esetben két francia hadtest lett volna mozgósítható (Ier és IP CA) és a részvétel a CENTAG szekto­rán kívül is elképzelhetővé vált.23 A NATO parancsnokságai és a „Forward Defense Concept" Forrás: www.l-33rdar.org/centralfront.htm Ennek kapcsán az 1978-as Biard-SehuIze-egyezmény hozott fontos előrelépéseket, vala­mint az 1976-ban megszavazott haderő-fejlesztési törvény, amely hangsúlyt helyezett a hagyományos erők fejlesztésére is, „szolidaritásban a szövetségesekkel".24 A francia nuk­leáris elrettentési doktrína, miközben megmaradt az ország védelmének alapvető bázi­saként, kezdett némiképp felpuhulni. Összegezve elmondható, hogy a NATO katonai szervezetéből való kivonulást fran­cia részről a „progresszív détente" fázisa követte (1967, 1974, 1978). Franciaország egy­re nyitottabbá vált szárazföldi erőinek a NATO védelmi céljaira történő alkalmazását illetőleg, melyek akciórádiuszát fokozatosan bővítették. A force de frappe kérdésében azonban továbbra is távolságtartónak mutatkozott. Ugyanakkor a korabeli felállásban alighanem számottevő problémák mutatkoztak volna a gyors reagálás terén - főleg egy esetleges nukleáris (válasz)csapás kérdésében - a NATO és Franciaország között, és mindez növelte Nyugat-Európa sebezhetőségét. Belovai István emlékiratából23 megis­2009. nyár 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom