Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 2. szám - OROSZORSZÁG - Deák András György: Főnix a kalitkában? Az orosz külpolitika elmúlt tíz éve

Főnix a kalitkában? Az orosz külpolitika elmúlt tíz éve legfeljebb csak részlegesen változhatott Putyin időszakában. Ugyanakkor nem elha­nyagolható a másik, a nemzetközi kondíciók drámai romlását hozó folyamat jelentő­sége, a színes forradalmak, tágabban az amerikai külpolitika konfrontativ fellépésének szerepe sem. A Bush fémjelezte és azzal kétségtelenül sodródó európai fővárosok ma­gatartásának Moszkva szempontjából talán legfájóbb eleme éppen az volt, hogy miköz­ben deklaratív módon semmibe vette a meglévő orosz érdekeket, semmilyen pozitív víziót nem kínált a Kreml számára. Nyilvánvaló, hogy a másfél évtizeddel korábban szinte minden korábbi nagyhatalmi eszközét elvesztett, újból felemelkedő és revizio­nista orosz diplomácia felé a létező legrosszabb külső üzenetet fogalmazta meg a külvi­lág. Ösztönzők hiányában, nyitott konfliktusok mellett értelemszerűen éppen Moszkva rivalizálós, revansista és adott helyzetekben destruktív ambíciói erősödtek fel.1 Nem meglepő, hogy a putyini külpolitika megértésekor az iskolák közötti legfőbb vízválasztó annak endogén, illetve exogén tényezőkkel való magyarázata. A kérdés annyiban nem akadémiai, hogy javarészt ez dönti el, hogy a nemzetközi környezetből érkező különböző, adott esetben kooperatívabb üzenetek milyen fogadtatásra lelnek Moszkvában, csakúgy, mint hogy a belső feltételrendszer romlása mennyiben és mi­lyen módon módosítja Oroszország magatartását. Ugyanakkor a kérdésfeltevés ilyen módja annyiban mesterkélt, hogy az orosz külpolitika emlékezetébe és reflexeibe nyil­vánvalóan mind a két eseménysor beleivódott. A belső érdekrendszerek és azoknak az új elit által való felfogása az új helyzetben meglehetősen konzisztens egységet alkot, amelyből nem lesz könnyű kimozdítani az orosz-nyugati relációt. Ugyancsak joggal feltételezhető, hogy a 2004 utáni orosz nagyhatalmi tudatban a demokráciaterjesztés amerikai gyakorlata és az európai fővárosok arra adott reakciói mélyen rögzültek, és ennyiben bizonyos mértékig rendszeralkotó jellegű, aligha törölhető ki onnan egyha­mar. Végezetül nem árt figyelembe venni a szereplők artikulált külpolitikájától füg­getlen, hosszú távú trendeket. Az elmúlt évtizedben meglehetősen sok olyan korábbi folyamat éreztette a hatását, amelyek jelentősen megváltoztatták, és a jövőben is mó­dosítani fogják ezt a viszonyrendszert. A150 dolláros olajár, az EU keleti politikájának megjelenése és intenzifikálódása vagy akár az afganisztáni fundamentalista fenyegetés prolongálódása és a csendes kínai befolyásépítés mind-mind olyan tényezők, amelyek részben vagy egészben kívül állnak az említett kettős koordináta-rendszeren. Főnix újra - kicsit másként A 2000-ben hatalomra jutó Putyin mind a kondíciók, mind presztízs és pszichológiai szempontokból siralmas állapotú Oroszországot örökölt. A moszkvai vezetés Gorba­csov hatalomra jutása óta első alkalommal volt kénytelen átfogóan és körültekintően felmérni az ország valós lehetőségeit és azt tekintetbe venni külpolitikájának tervezése­2009. nyár 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom