Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - OROSZORSZÁG - Bába Iván: A putyini Oroszország bel- és gazdaságpolitikájának kialakulása és főbb elemei
A putyini Oroszország bel- és gazdaságpolitikájának kialakulása és főbb elemei tétlenné a liberális jelöltek indulását az elnökválasztáson. Végeredményként a kommunista Zjuganov lett a valóban ellenzéki programmal előálló elnökjelölt. Ilyen előzmények után nem okozott meglepetést, hogy Medvegyev 2008. március 2-án már az első fordulóban megszerezte a szavazatok többségét, 70,28 százalékos eredményt elérve. A második a Kommunista Párt jelöltje, Gennagyij Zjuganov lett, a szavazatok 17,7 százalékát megszerezve. Figyelemre méltó volt, hogy Zjuganov mintegy öt százalékkal több szavazatot kapott, mint a Kommunista Párt 2007 decemberében. Ebben az eredményben feltétlenül megmutatkoztak azok a protestszavazók, akiknek nem adatott más lehetőség a putyini rendszerrel szembeni tiltakozásra. A harmadik helyen a Liberális Demokrata Párt vezére, Vlagyimir Zsirinovszkij végzett, 9,3 százalékkal. A populista, demagóg Zsirinovszkij szavazataránya azt jelezte, hogy az orosz társadalomban továbbra is viszonylag nagy számban vannak követői a politikai kalandorságnak. Andrej Bogdanov a megszerzett 1,3 százalékkal nem mutatott fel érdemi teljesítményt. Önmagában kérdéses, hogy a választások megfeleltek-e a demokratikus játékszabályoknak, hiszen aligha hihető, hogy a parlamenti választásokon egy százalékot elérő párt vezetője valóban össze tudta szedni a választáson való induláshoz szükséges kétmillió aláírást. A magas, csaknem hetven százalékos választási részvétel összességében azt jelentette Medvegyevnek, hogy megfelelő legitimációs alappal vághatott neki az elnökségnek. Személyében 2008. május 7-én a rendszerváltoztatást követően - Borisz Jelcin és Vlagyimir Putyin egyaránt két-két ciklusból álló elnökségét követően - a harmadik elnök kezdhette meg működését az orosz állam élén. A parlamenti és az elnökválasztási eredmények világossá tették mindenki előtt: Oroszországot középtávon a jelenlegi politikai vezetés fogja irányítani, a világnak erre kell felkészülnie. A parlamenti választások eredményével már 2007 decemberében eldőlt, hogy Oroszország jövőjét középtávon a Putyin által vezetett csapat s azon belül a Putyin-Medvegyev-tandem fogja meghatározni. Dmitrij Medvegyev elnökké jelölését követően már néhány nap múlva jelezte, hogy elnökké választása esetén Vlagyimir Putyint fogja felkérni miniszterelnöknek, aki az Egységes Oroszország december 17-i kongresszusán adott egyértelmű választ, miszerint elfogadja a felkérést. Többször is egyértelművé tette ugyan, hogy a miniszterelnöki feladatkör kiszélesítése érdekében nem kíván az alkotmánymódosítás eszközéhez nyúlni, ám elnöksége utolsó szakában számos intézkedése arról tanúskodott, hogy növeli a miniszterelnök hatalmát. Ennek jeleként a föderációs körzetekben működő elnöki képviselők jogkörét kibővítették, elsősorban gazdasági jellegű feladatokkal, s emiatt ebben a vonatkozásban nem az elnök, hanem a miniszterelnök alá rendelték őket. Politikai kérdésekben ugyanakkor az elnöki megbízottak a jövőben is az elnök felügyelete alá tartoznak. Ezzel azonban minden bizonnyal politikai problémákat gerjeszt a Kreml a régiókban, részben azért, mert a hatalmi átrendeződések következtében kiéleződhet az egyes régiókban a kormányzó és az elnöki megbízott viszonya, amely az esetek többségében eddig sem volt 2009. nyár 17
