Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - OROSZORSZÁG - Bába Iván: A putyini Oroszország bel- és gazdaságpolitikájának kialakulása és főbb elemei
Bába Iván harmonikus, másrészt nagyon nehéz pontosan elhatárolni, hogy hol kezdődik a régiókban a politikai és hol a gazdasági hatalom. Putyin 2008. márciusi rendelete értelmében a régióvezetők magukra vállalhatják a szövetségi hivatalok helyi kirendeltségeinek irányítását, s ebben a vonatkozásban a miniszterelnöknek lesznek alárendelve. A miniszterelnöki poszt egyébként már ezen intézkedések nélkül is, önmagában attól felértékelődött, hogy oda az elmúlt években erősen központosított hatalmat kiépítő Putyin került. Vagyis Putyinnak a hatalmi átrendeződés mellett már attól is növekszik a hatalma a miniszterelnöki poszton, ha azt reális tartalommal tölti meg. Szintén a miniszterelnöki befolyás növekedésére utal, hogy a miniszterelnöknek ezentúl joga lesz javaslatot tenni a kormányzók, vagyis a régiós köztársasági elnökök vagy más vezetők személyére. Ráadásul a közalkalmazotti törvény módosításával a régiók élén álló kormányzók közalkalmazottak lesznek, s ebben az értelemben a miniszterelnök felügyelete alá tartoznak. Végül azzal, hogy Putyin elvállalta az alkotmányos többséggel bíró politikai erő, az Egységes Oroszország elnöki posztját, gyakorlatilag uralja az Állami Dumát is. Osz- szességében tehát Putyin alkotmánymódosítás nélkül jelentős hatalmi átcsoportosítást hajtott végre - a miniszterelnöki poszt megerősítésére. Ezekkel az intézkedésekkel, továbbá azzal, hogy még elnöki hivatala utolsó időszakában meghirdette Oroszország 2020-ig szóló stratégiáját, Putyin egyértelművé tette: a tandemben a jövőben is ő fogja játszani a vezető szerepet. Formailag ugyan a mindenkori elnök bármikor - akár indoklás nélkül - felmentheti a mindenkori miniszterelnököt, de a gyakorlatban erről aligha lehet szó. Végül is egységes csapatról van szó, amely a vezér, Putyin körül csoportosul. A Putyin-csapatban mutatkozó különbségeket, irányzatokat sem alábecsülni, sem túlértékelni nem szabad. Két nagy csoportot szokás megkülönböztetni: • a szilovikokai, akik a különféle „erőminisztériumok" és titkosszolgálatok képviselői. Ide tartoznak a belügyminisztérium, a hadsereg és a védelmi minisztérium, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB, a KGB utódszervezete), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetői posztjait elfoglaló „szentpéterváriak". Vezető személyiségei mind közel állnak Putyinhoz: • Alekszandr Bortnyikov, az FSZB vezetője; • Vlagyimir Szergyukov védelmi miniszter; • Viktor Cserkeszov, a fegyverszállításokat felügyelő szövetségi ügynökség vezetője; • Mihail Fradkov volt miniszterelnök, az SZVR vezetője. • A liberálisokat, az elsősorban a gazdasági és politikai élet vezető posztjait elfoglaló szentpéterváriak. Vezető személyiségeik: • Dmitrij Medvegyev elnök, a Gazprom igazgatótanácsának volt elnöke; • Alekszej Kudrin miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter. 18 Külügyi Szemle
