Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Marton Péter: Az államépítés sorrendisége és az afganisztáni bonyodalmak
Marton Péter A fentebb leírt hibák elkövetése nem feltétlenül azonos az ellenségcentrikussággal - ami ebben az esetben látható, az a legszerencsésebben talán egy új, a pontosabb leírást szolgáló fogalommal ragadható meg. Műveletibiztonság-központú megközelítésről van szó, amely éppenséggel az ISAF-koalíció tagjainak nagy többségét jellemzi. Veszteségeiket igyekeznek - rövidlátó módon - így minimalizálni a koalíció számos tagországának fegyveres erői. A civilek számára ennek kapcsán nehézségekbe ütközik - éppenséggel etikailag elfogadhatatlannak tűnhet - a népességcentrikus megközelítés melletti érvelés, mely a katonákat látszólag több kockázatnak teheti ki. Mára viszont amerikai katonaszerzőkre lehet hivatkozni, akiknek a körében a gerillaháború véres iraki iskolapadjában született meg egy sor, az intuícióknak ellentmondó felismerés. Szép példa ezzel kapcsolatban Lyall és Wilson esettanulmánya az Amerikai Hadsereg 101. légi szállítású hadosztályának és 4. (gépesített) gyalogsági hadosztályának a tanulságosan kontrasztba állítható tapasztalatairól.15 Az utóbbi egység az iraki háború kezdetén Ray Odierno tábornok parancsnoksága alatt állt, aki a gerillák fokozódó támadásaira reagálva arra utasította alárendeltjeit, hogy „fokozzák a halálosságot", azaz vágjanak vissza keményen, ha támadás éri őket, részben azért, hogy a további támadásoknak is elejét vegyék.16 A 4. gyalogsági hadosztály ezek után jóval több tűzharcot vívott a maga műveleti területén, mint az ugyancsak a Szunnita Háromszögben, vele szomszédos műveleti területen járőröző 101. légi szállítású hadosztály. A két egység műveleti területét elválasztó vonal Sárkát városát kettéosztotta, és az ottani polgármester idővel kifejezetten azt kérte, hogy a 101. vegye át a 4. gépesítettől a város egészét. A101. légi szállítású több veszteséget szenvedett ugyan a műveletei során, mint a 4. gépesített, valójában azonban kevesebbszer támadták meg. Hosszú távon aligha kétséges, hogy egy gerillaháború megnyerése az, ami összességében (nem csak az egyes alakulatok szintjén) minimalizálja a veszteségeket - ezt figyelembe véve mindenképpen a 101. légi szállítású megközelítése volt a célravezető: hosszú távon még az erők védelme szempontjából is. Különösen tanulságos lehet ezzel összefüggésben a német példa Afganisztánban. Németország katonáinak a túlnyomó részét az ISAF Északi Regionális Parancsnokságának műveleti területén állomásoztatja, hogy véletlenül se kelljen részt venniük az ország más részein zajló gerillaháború megvívásában. Ez azonban nem tette lehetővé számukra a veszteségek elkerülését. A gerillák az Észak-Afganisztánban nekik jóval kedvezőtlenebb társadalmi közeg dacára energiát áldoznak arra - fokozott műveleti kockázok vállalása árán is -, hogy merényleteket hajtsanak végre a német egységek ellen, és német katonákat öljenek. Németország több katonát vesztett Afganisztánban jelen állás szerint, mint a déli Uruzgán tartományban Tartományi Újjáépítési Csoportot működtető és annak támogatására ott harccsoportot állomásoztató Hollandia. 24 Külügyi Szemle
