Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Marton Péter: Az államépítés sorrendisége és az afganisztáni bonyodalmak
Az államépítés sorrendisége és az afganisztáni bonyodalmak Ennek tudható be, hogy Afganisztánban esetenként még a szőnyegek importja is kifizetődő lehet egy-egy kereskedőnek. Afganisztán fő támogatója, az Egyesült Államok eközben pártfogolnának egyoldalú kereskedelmi preferenciákat csakis az úgynevezett nem kereskedelemérzékeny termékek esetében kész biztosítani. Még a közelmúltban, kifejezetten konfliktuskezelési eszközként, a Maria Cantwell, Orrin Hatch, Kit Bond, Joe Lieberman és Chuck Hagel szenátorok által előterjesztett Újjáépítési lehetőségövezetek című kezdeményezés is csak ilyen termékekre vonatkozóan kínálna lehetőségeket Afganisztánban és Pakisztán törzsi területein.8 A gazdasági kapcsolatok alapvető strukturális meghatározói tehát kedvezőtlenül alakulhatnak a „segítségnyújtásban" részesülő állam számára. Az iparfejlesztés lehetőségével Afganisztán esetében a Nyugat nem különösebben számol. Mindez nem fér bele a fenntartható növekedésről, illetve a harmadik világbeli ipar menedzsmentjének elkerülhetetlenül silány minőségéről alkotott elképzelésébe. Ironikusnak mondható, hogy a 2007. november 6-i, az új-bagláni cukorgyárnál elkövetett véres merénylet mögött álló terroristák részben éppen az ipar fejlődését igyekeztek akadályozni merényletükkel: ennek a robbantásnak a vélelmezhető céljai között ugyanis nagy valószínűséggel az Eszak-Afganisztánban befektetni szándékozók elrettentése is szerepelt. A menekültek visszatérítésének sürgetése vs. a politikai stabilitás igénye + a gerillák elleni fellépés A 2001. októberi invázió után számos gazdag állam igyekezett az afganisztáni helyzetet a területén tartózkodó afgán menekültek visszaküldésére feltűnő gyorsasággal alkalmasnak találni. Ausztrália például már 2002 májusában egyetértési megállapodást írt alá a kérdésről az akkor még csak ideiglenes státusú Karzai-vezetéssel.9 Irán - Pakisztán után a második legjelentősebb befogadó ország - menekültek és más, a területén tartózkodó, regisztrálatlan afgánok olykor tömeges visszaküldésével játszott politikai futballt 2007-ben. Ezzel: 1. vitákat kavart a kormány (Hámed Karzai elnök és külügyminisztere) és a parlamenti ellenzék között; 2. elrettentő jelzést adott az Egyesült Államoknak, egyfajta bajkeverő potenciált szemléltetve; 3. a visszaérkező pastu menekültek egy részét közben a gerillaháború szívta fel, és legalább egy forrás szerint10 részben ennek tudható be a fegyveres incidensek gyakoribbá válása a tavalyi év során Sindánd járásban, Hérát tartományban. A terrorizmus elleni fellépés vs. az államépítés Itt említhető még az a feltételezett érdekellentét is, amelynek kapcsán-a 2001. szeptember 11-i támadásokat közvetlenül követő néhány évben - egyfajta „antihumanitarianizmus" jellemezte az Amerikai Egyesült Államok fellépését. Értendő ez elsősorban az afganisztáni államépítésre, melyre az Egyesült Államok (és Európa) nem áldozott elegendő erőforrást. Ennek hátterében többek között az a megfontolás érvényesült, hogy a terro2009. tavasz 21
