Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Erdős André: Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltás korában
Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltozás korában szembenézniük, az ENSZ Alapokmányának rendelkezései alapján konzultációkat folytathassanak a Biztonsági Tanáccsal. A Budapestről rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján jeleztük, hogy a BT első jugoszláviai határozata óta országunkat 800 millió dolláros kár érte, s ezt felszólalásunkban konkrétan részleteztük is. Hozzátettük, káraink összesítésekor kizárólag statisztikailag mért, konkrét adatokat közöltünk, tehát a közvetett károk (ingatlanértékek és tőkebefektetések veszteségei) nem szerepelnek számításainkban. Reményünket fejeztük ki, hogy a szankciós bizottság hamarosan specifikus ajánlatot tesz e vonatkozásban, s hangot adtunk azon elvárásunknak, hogy a segítség terén az illetékes nemzetközi pénzügyi intézmények meghatározó szerepet játszanak majd. Nincs tudomásom arról, hogy Magyarország részesült-e a későbbiekben valamilyen kompenzációban elszenvedett gazdasági veszteségeiért. Április közepén a BT határozatot fogadott el, amelyben felszólította a szerbeket, azonnal szüntessék be Srebrenica elleni támadásukat, és haladéktalanul vonuljanak vissza a környező területekről. Srebrenicát és környékén biztonságos övezetnek nyilvánította, és rendelkezett egy BT tényfeltáró bizottság létrehozásáról, amely a helyszíni szemle után jelentést tesz a testületnek. A bizottság elnökévé Venezuela képviselőjét, Diego Arria nagykövetet, tagjaivá Franciaország, Oroszország, Magyarország, Pakisztán és Uj-Zéland képviselőit jelölték. A bizottság április 22-én indult New Yorkból a délszláv térségbe, ahol először Szarajevóban Izetbegovic boszniai elnökkel folytatott megbeszélést, majd az út végén Tudjman horvát elnökkel találkozott Zágrábban. Bosznia-Hercegovina fővárosában az UNPROFOR vezetőivel is megvitatta a helyzetet, ők a tárgyalóterem falán függő részletes térképen megmutatták a várost szakadatlanul tűz alatt tartó szerb hadállások pontos helyét. Ennek ellenére hosszú hónapokon át nem történt semmi olyan intézkedés, ami megakadályozta volna a város kíméletlen ostromát, és elhallgattatta volna ezeket a mindenek előtt polgári célpontokat célba vevő tüzelőállásokat. A BT-bizottság leutazott Splitbe, ahol találkozott Mate Bobannal, a boszniai horvátok vezetőjével. Meghívást kapott Paleba is, az úgynevezett Republika Srpska székhelyére Radovan Karadzictól, a boszniai szerbek vezetőjétől. Rövid konzultáció után a bizottság úgy döntött, hogy a találkozóra igent, a helyszínre viszont nemet mond, ugyanis nem kívánta még ilyen formában sem legitimálni a magát önállóvá kikiáltott boszniai szerb területi entitást. így a Karadzictyal való találkozóra végül Belgrád- ban, a teljesen kihalt nemzetközi repülőtér egyik várótermében került sor. A boszniai szerbek vezére előadta jól ismert mondókáját a szerb nép történetéről, arról, hogy ezen vagy azon a tájon ki volt előbb és ki jött később. Magyar részről megjegyeztük, hogy a Vajdaságban például a török hódoltságot megelőzően nemigen voltak szerbek, de számunkra teljesen mindegy, kik érkeztek e térségbe előbb vagy később, s mindazok, akik manapság benépesítik e területet, békében és harmóniában kell éljenek egymással. Nyilvánvaló, hogy szavaink semmilyen hatással nem voltak Karadzicra, és a boszniai vérfürdő „zavartalanul" folytatódott. 2009. tavasz 205
