Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - KÖZÉP-ÁZSIA - Makkay Lilla: Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a "Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Ázsiában
Makkay Lilla Ezért is vetődik fel igen élesen a felnövekvő értelmiségi nemzedék képzésének, kulturális orientációjának kérdése, amelyért a pozícióikat hosszú távra biztosítani akaró külországok diszkrét versengést folytatnak. A határok biztonsága, az illegális migráció, a kábítószer- és fegyverkereskedelem, a terrorizmus feltartóztatása, a katonai és hadiipari együttműködés fenntartása mellett Oroszországnak elsőrendű érdeke, hogy a közép-ázsiai szénhidrogének külpiacokra juttatásában korábban élvezett kizárólagos szerepét megőrizze, biztosítva ezzel az Európába irányuló földgáz- és kőolajexportjának folyamatos fenntarthatóságát. A régió kőolaj- és gázkitermelésében, a vezetékek építésében játszott szerepe vállalatai térségbeli pozícióit is erősíti. A sok esetben hiányos helyi - energetikai, műszaki, hadiipari, katonai - szakértelem pótlásához, oroszországi kiképzéséhez nyújtott segítség szintén része a stratégiának. India és az Európai Unió India a világ hatodik, 2010-ben várhatóan a negyedik legnagyobb kőolajigényű országa, szükségletének hetven százalékát importból fedezi. Új-Delhit szintén a szénhidrogénforrásokhoz való hozzáférés motiválja a kapcsolatok elmélyítésére, de nemzetbiztonsági szempontból is fontos az országnak Közép-Azsia, főként a terrorizmus, a tálib stílusú iszlám terjedésének veszélye miatt. Indiát az ázsiai térségben megcélzott vezető szerep is arra ösztönzi, hogy szorosabbra fűzze viszonyát a közép-ázsiai országokkal.6 Az Európai Uniót a térséghez fűződő kapcsolatainak erősítésében az Ázsiába vezető kereskedelmi útvonalak ígérte lehetőségek mellett tagállamai szénhidrogénigényének több forrásból, hosszabb távon való biztosításának célja vezérli. Az Európai Unió a 2007- ben elfogadott Közép-Ázsia stratégiájának megfelelően, a 2007 és 2013 közötti időszakra kidolgozott támogatási programjában 750 millió eurónyi hozzájárulást irányoz elő az öt ország energia- és úthálózatának korszerűsítésére, a kereskedelmi és gazdasági környezet, az oktatás, a környezetvédelem és a vízgazdálkodás fejlesztésére, a határvédelem erősítésére, a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, az emberi jogok tiszteletén alapuló államberendezkedés megszilárdítására és a kultúrák közötti párbeszéd élénkítésére.7 A térség iránt intenzív érdeklődést tanúsít továbbá a szintén az energiaforrásokhoz való hozzáférés igényétől vezérelt Japán és Dél-Korea, de az iszlám országok együttműködését erősíteni akaró arab világ is. A térség országai Noha indokolt volna, terjedelmi okokból eltekintünk a térség országainak részletes bemutatásától, általánosságban azonban érdemes megjegyeznünk, hogy a Szovjetunió felbomlását követő átalakulási periódus súlyos gazdasági visszaesését 1996-tól már je148 Külügyi Szemle
