Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Fodor Erika: Az európai-afrikai fejlesztési együttműködés helye a kibontakozó globális partnerségben
Az európai-afrikai fejlesztési együttműködés helye a kibontakozó globális partnerségben nak. Az olyan új területek, mint a klímaváltozás, az energiabiztonság és a migráció is egyre inkább a globális partnerség megközelítését igénylik, bár a migráció kérdésében a legérintettebb Európa. Fejleszthető-e Afrika globális partnerségben? A donorok jobb együttműködésével bizonyára igen. Az együttműködésre sok jó és rossz példa van, s vannak bizonyos szabályok. Mégis, azt lehet mondani, hogy a globális partnerség együttműködési szabályait, annak minimális szintjét, ki kell alakítani, különösen az OECD DAC-tagok és a nem DAC-tagok között. A párizsi nyilatkozatot13, amely a segélyhatékonyság javítása céljából fogalmazta meg a fejlesztésben részt vevők, a partneri viszony két oldalán lévők közös felelősségét s teendőit, az EU a 2005-ös szakpolitikai konszenzussal megerősítve EU-vállalásnak tekinti. A párizsi nyilatkozatot 2005. március 2-án 91 donor és recipiens ország írta alá, köztük Kína is.14 (Több ország később csatlakozott hozzá, Magyarország például 2007-ben.) Az aláíró donorok többek között arra kötelezték magukat, hogy a NEFE-ben a partnerek fejlesztési ország-stratégiáját követik, annak megvalósításához nyújtanak segítséget. Azt is vállalták, hogy a kiszámíthatóság jegyében többéves kötelezettségvállalásokat tesznek. A recipiensek, a támogatást befogadók vállalták, hogy megvalósítható országstratégiákat készítenek, s kialakítják azokat az intézményeket, amelyeket a donorok a támogatásnál használni tudnak, ezek egyben biztosítékot jelentenek arra nézve, hogy a felhasználók a támogatásokat a megállapodott célokra fordítják. A kapacitásépítés a befogadó partner országok felelőssége, ebben a donorok támogató szerepet vállalnak. A nyilatkozat a hatékonyság mérésére mutatókat dolgozott ki. A kínai-afrikai kapcsolatok és a többi donor Kína mint afrikai donor erőteljesen hangsúlyozza, hogy a fejlesztési együttműködésben saját modellt követ Afrika felé, s ez alapvetően kereskedelemorientált. Kína bürokráciamentes együttműködést és olcsó árut kínál, fejlesztési politikájának alapjai a pragmatikus együttműködés, az egyenlőség és a kölcsönösség. Kína nem tartja jónak az OECD DAC szerepét, mivel az általa kínált mechanizmus szerinte nem engedi kifejlődni a Dél-Dél kapcsolatokat. Kína kereskedelme Afrikával 1999 és 2003 között ezer százalékkal (!) növekedett. Az ezredfordulón megfogalmazott ENSZ Millenniumi fejlesztési célok követését Kína saját politikai és gazdasági céljaival hangolta össze. A megnövekedett termelés és fogyasztás kielégítésére szüksége lett az afrikai olajra, foszfátra s más afrikai nyersanyagokra, ezért figyelme 2008. tél 47
