Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)

2008 / 4. szám - AFRIKA - Suha György: Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlődése a szubszaharai térségben

Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése a szubszaharai térségben Az afrikai nemzetgazdaságok másik strukturális jellemzője, hogy a hazai középválla­latok hiányoznak, a multinacionális társaságok mellett döntően kisvállalkozások vannak jelen a piacon. A gazdasági aktivitást tovább nehezíti, hogy a külföldi vállalkozó hiányos infrastruktúrával, fejletlen pénzügyi szektorral, esetenként biztonsági anomáliákkal ta­lálkozik. További problémák okozója, hogy számos afrikai országban a gazdaság egyes ágazatainak irányítása egy-egy etnikai, nemzeti érdekcsoport kezében összpontosul. Mindezek ellenére 1999-ben már 7,5 milliárd dollár működő tőke áramlott Afrikába, az összes FDI mennyiségének kevesebb, mint egy százaléka, a fejlődő országokon belül 3,7 százalék. A fő beruházási területek a kőolaj- és más kitermelő iparágak, a turizmus, illetve a telekommunikáció (elsősorban privatizáció formájában), míg a fő befektetők a Dél-afrikai Köztársaság és a volt gyarmatosítók, de a dél- és kelet-afrikai térség­ben egyre inkább jelen vannak az indiai és a távol-keleti befektetők, elsősorban kínai, hongkongi és maláj gazdasági csoportok. Nyugat- és Közép-Afrika térségében a kínai (és tajvani), libanoni, török és orosz érdekek is növekvő szerephez jutottak. Magyar „hozzáadott érték" Afrikában Számos szakmai tanácskozáson, afrikai ügyekkel foglalkozó konferencián hangzik el, hogy a hazai gazdasági döntéshozók számára a támogató intézményrendszer hiánya és a Magyarországon egyelőre hiányos és nem reális Afrika-kép tekinthető a valódi prog­resszió akadályának. Kétségtelen, hogy a kormányzatnak a gazdasági érdekeket szem előtt tartva nagyobb figyelmet kell fordítania arra, hogy afrikai jelenlétünk erősítése a kölcsönös előnyök alapján új impulzust adjon a magyar-szubszaharai kapcsolatoknak. Ennek érdekében - információalapú kereskedelemfejlesztési és beruházási tanács­adási intézményrendszer hiányában - érdemes számba venni a szubszaharai térség gazdaságipreferencia-térképét, a magyar vállalkozások komparatív előnyeit érvényesí­teni képes szektorok áttekintését. A nemzetközi együttműködés meghatározó szereplői, különösen Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, India, Brazília és Oroszország számára Afrika gazdasági von­zerejét továbbra is a kontinens hatalmas nyersanyagvagyona (szénhidrogének, nemes- és ritkafémek, gyémánt, nemesfa stb.) és az ahhoz kapcsolódó koncessziós lehetőségek kiaknázása jelenti. Nem igényel különösebb magyarázatot, hogy a magyar uniós tag­ságból fakadóan a cotonou-i megállapodás keretében kiirt és finanszírozott tendereken való részvételi esély a nyersanyagvagyon felmérése, kiaknázása vonatkozásában mi­lyen lehetőségeket kínálhat számunkra. Az EU-ACP-egyiittműködéssel együtt közvetlenebb afrikai kapcsolatrendszer ré­szeseivé válhattunk, az állandósult, strukturált multilaterális érintkezési mechanizmus segítségével közvetlenül kapunk, kaphatunk piaci információkat. Ennek ellenére tudo­2008. tél 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom