Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Mediterrán Világ (Garaczi Imre)
Folyóiratszemle sen tartunk az egyetemi városok akadémiai közösségei előtt lapbemutatókat, önálló tanulmányköteteket adunk ki saját kiadónk, a Pro Scientia Humama Vesprimiensi Alapítvány segítségével, a folyóiratnak saját honlapot alakítunk ki, hogy a tájékoztatást és a hazai és nemzetközi kapcsolatainkat így is bővíthessük, valamint egyetemünk bölcsészkari honlapján is beszámolunk fontosabb eseményeinkről. Szintén fontos eleme lapunk tudományos stratégiájának az a kezdeményezés, amit 2007 őszén indítottunk útjára: terveink szerint évente két alkalommal megrendezzük a Mediterrán Világ-symposiunot, amely egy-egy tematikus tartalmat dolgoz fel tizenhat-húsz előadás keretében - műhelykonferencia jelleggel, majd a lap következő számaiban közöljük az elhangzott előadások szerkesztett változatait. Eddig két symposiumot rendeztünk: 2007 őszén az arab-izraeli konfliktusokat mutattuk be, míg folyó év tavaszán a mediterrán államférfiak működését elemezték az előadások. 2008 november elején kerül sor a harmadik műhelykonferenciára, amelynek témája a hadseregek a Mediterráneumban volt. A Mediterrán Világ folyóiratnak hét száma jelent meg 2008 augusztusáig. A következőkben bemutatjuk az egyes kötetek rovatait és taxaulmányait. Az első számunkban öt rovatba szerkesztettük a tanulmányokat. A Mediterrán örökség rovat több kötetben is rendszeresen visszatér, és olyan kulturális, történelmi földrajzi stb. érdekességeket mutattunk be, amelyek napjainkban is nagy jelentőségűek, avagy indokolatlanul lettek a felejtés áldozatai. Például a kiváló kutatónak, Cholnoky Jenőnek A Földközitenger című 1937-es írását közöltük. Az antik mediterráneum egyik jelentős szellemi és politikai centruma volt az egyiptomi Alexandria, amelynek történeti és világvárosi érdekességeit mutatták be Norbert Hinske, Heinz Heinen és Reinhold Merkelbach tanulmányai. A lap szerkesztésének egyik alapelve az, hogy - lehetőleg - minden számunkban bemutatunk egy földrajzi egységet (lehet az egy régió, ország, város kultúrája, történelme, földrajza stb.), egy történelmi személyiséget (akár politikus, hadvezér, író, vallási vezető stb.), illetve Dialógus rovatunkban Egyetemes történeti beszélgetések keretében az utóbbi időben a térségről megjelent könyvekre hívjuk fel a figyelmet - neves történészek, politológusok részvételével. Az 1. számban Görögország antik világát elevenítettük fel: John E. Coleman és Martin Bernal a görögséget ért egyiptomi hatások jelentőségét elemzte, Géczi János a görög rózsa-hagyományokat értelmezte, Gerd Höhler Náfplion- ról, Klaus Harpprecht a hellén nosztalgiáról, míg Garaczi Imre az antik görögség kultúrája és F. Nietzsche kapcsolatáról értekezett. E számunk „személyisége" Jósé Saramago portugál író volt, akinek kiemelkedő munkásságához fontos adalékokat fűzött Felkai Piroska, Pál Ferenc és Kalmár Zoltán. A lap második száma szintén a Mediterrán örökség rovattal indult, s benne elsősorban Dalmáciát elevenítettük fel hat évtizeddel ezelőtti írások alapján (Cholnoky Jenő, Thurzó Gábor, Kolosváry Gábor, Wagner János). E számunk történelmi személyisé2008. ősz 189
