Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Mediterrán Világ (Garaczi Imre)
Folyóiratszemle ge Nagy Sándor volt, akinek katonai hírszerzését, a szarkofágjának történetét, illetve az általa alapított város világát három tanulmány értelmezte (Donald Engels, Andrew Chugg, Andrew Erskine). Ezek után négy írás járta körül Horvátország történelmét: Jennifer Wallace: Illíria regényes történelme; Marcus Tanner: lllírizmus és a horvát államküldetés, Garaczi Imre: Dalmáciái és horvátországi régiségek; Molnár Anna: Gabriele D'Annunzio fiumei kalandja. A második szám Dialógus blokkja Torbágyi Péter: Magyarok Latin-Amerikában című könyvét mutatta be az egyetemes történeti beszélgetések keretében. A folyóiratunk harmadik kötete abban különbözik az előzőktől, hogy - engedve a kísértésnek - egy hosszabb rovatot szerkesztettünk a magyarországi bizantológiai kutatásokról: szó esik ebben a bizánci építészetről, az ikontisztelet teológiájáról, az egyházszakadásról, a nyugati és keleti keresztény vallásgyakorlatok közötti különbségekről, a húsvét ábrázolásairól, Krisztus hitelesnek tartott profiljáról és a magyar görög katolikus énekek gyökereiről. Emellett nem maradt el a Mediterrán örökség (Széky Pálma: Az ibérek unokáinak földje; Bán Márton: Gibraltár), és a Dialógus (Scholz László: A spanyol-amerikai irodalom rövid története című könyve volt a téma) rovatunk sem. Mindezeket fűszerezte a Közel-Kelet című tematikus blokkunk, amelyben egy-egy politikai kérdés került terítékre a történelmi közelmúltból (Martin Kramer: A Közel-Kelet egykor és ma; Douglas Little: Egy különleges viszony kezdetei: az Egyesült Államok és Izrael, 1957-68, Gerd Frank: Jordániái Husszein. Király veszélyben). A4, számunkban egy új tematikus íráscsoportot indítottunk Mediterrán utazások címmel, s ebben olyan magyar utazók naplóiból, leveleiből, beszámolóiból válogattunk, akikről eddig keveset olvashattunk (Kiss István: Jeruzsálemi utazás; Orbán Balázs: Ná- zárettől Jeruzsálemig; G. Tímár György-Tedeschi Mária: Jeruzsálem ősi falai között). Ezután következik a Szuez című tematikus egység, amely a csatorna fontos hadászati és nemzetközi politikai szerepét mutatta be Salvatore Bono, Gazdik Gyula, J. Nagy László, Nourredine Abdi és Anne-Claire de Gayffier-Bonneville elemzéseinek tükrében. E szám „személyisége" Cervantes, akinek latin-amerikai hatásait két írás mutatja be (Szilágyi Ágnes Judit, Jancsó Katalin), majd Rákosi Marianna tanulmánya dolgozta fel a Don Quijote magyar könyvkiadásait. A Dialógus a kiváló történész Életek és Korok című kötetét tárgyalja. Az ötödik számunk vezető rovata a Közel-Kelet című, amely a 2007 őszén megrendezett műhelykonferencia előadásainak szerkesztett változatait közli az arab-izraeli konfliktusokról. Ebben szerepelnek a Szegedi Tudományegyetem doktoranduszai egy-egy írással (Ferwágner Péter, Prantner Zoltán, Szilágyi Péter, Farkas Anikó), J. Nagy László, a szegedi doktori iskola vezetője, izgalmas filológiai tényeket boncolgat a Magyarország és a hatnapos háború címmel, majd Gazdik Gyula az izraeli-palesztin viszonyról, Csicsmann László Jordánia szerepéről az arab-izraeli konfliktusban, végül a veszprémi kutatók, Hoffmann Tamás, Molnár Anna, Garaczi Imre és Kalmár Zoltán villantanak 190 Külügyi Szemle
