Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Juhász Adrienn Lilla: A boszniai gócpont: a folytonosság és átmenet keresztútjain
A boszniai gócpont: a folytonosság és átmenet keresztútjain lenne eldönthető, ha előkerülnének az 1991. augusztusi (vagy még korábbi), Blagoje Adzic tábornok60 nevéhez fűződő és a későbbiekben már „Brana-tervként" emlegetett „Ram-terv" (jelentése: keret) dokumentumai. A Drazen Erdemovic elleni vádiratból, illetve az ő vallomásából61 például az derül ki, hogy egységét, a multietnikus (gyakorlatilag zsoldos) 10. szabotázskülönítményt tömeges kivégzésekkel bízták meg 1995 nyarán, viszont az nem derül ki, hogy ez csak esetleges döntés volt-e, vagy egy nagyobb, koncepciózus stratégia része. Ez utóbbi cáfolatára több érv is kínálkozik. Erdemovic és Obrenovic beismerő vallomásaiból is az derül ki, hogy 1995-re a parancsnoki lánc meg- bomlóban volt a VRS élén, és egyik egység sem kapott egyértelmű, direkt utasításokat. A Nemzetközi Büntetőtörvényszék működését az ENSZ BT 1503-as (2003. augusztus) és 1534-es (2004. március) határozata 2010-ig tette lehetővé. Az intézmény „kijárati stratégiája" értelmében a háborús főbűnösök elleni eljárást a törvényszék, míg a „kis halnak" számító alacsonyabb rendfokozatú, illetve összekötő szereplők ügyét a nemzeti bíróságok tárgyalják. Ezeknek a bíróságoknak ugyanakkor nincs elég kapacitásuk, és a szükséges politikai akarat sincs meg ahhoz, hogy belátható időn belül lezártnak lehessen tekinteni az átmeneti igazságszolgáltatás időszakát. Nem sikerült ugyanis ez ideáig a daytoni rendszerben összekényszerített entitások kormányzatait rávenni a háborús bűnökkel és háborús bűnösök üldözésével foglalkozó nemzeti stratégia kidolgozására. A boszniai háborúban elkövetett háborús bűnöket 17 különböző bíróság tárgyalja: a nemzeti bíróság, tíz kantonális bíróság a föderáción belül, öt megyei bíróság a Szerb Köztársaság területén, és a nemzetközi igazgatás alatt álló, különleges (kvázi entitás) státusú Brcko Kerület saját bírósága, ráadásul az RS-ben és a föderációban teljesen eltérő eljárásrend szerint. A joghatósági fragmentációhoz még az is hozzájárul, hogy az Egyesült Államok a Törvény a külföldi jogállásúak kártérítési igényeiről (Alien Tort Claims Act) és a Törvény a kínzás áldozatainak védelméért (Torture Victim Protection Act) által gyakorlatilag univerzális joghatóságot gyakorolhat, és Legfelsőbb Bírósága el is járt a „Kadic vs Karadzic", valamint a „Doe I és Doe II vs Karadzic" ügyekben.62 A stratégia feladata lenne, hogy meghatározza a háborús bűnök üldözésében szerepet játszó intézmények és szervek egymáshoz, valamint a háborús bűnökhöz való viszonyát, illetve a kulcsfontosságú ügyek és a nyomozásnál alkalmazott források kiválasztásának szempontjait. Ez azonban szükségessé tenné a narratívamegbékélést is. Ezen célok elősegítésére, az igazságszolgáltatási biztonság megteremtésére (az önkényes letartóztatások, a félelem- és diszkriminációs politikák ellenében), illetve a szerteágazó bírói, rendőri gyakorlatok összefogására jött létre a háborús bűnökkel foglalkozó kamara 2005 márciusában, a boszniai igazságügyi rendszerbe integráltan. A kamara elsősorban a helyi szinten kezdeményezett eljárásokat folytatja le, de a hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszék is (korlátozottan ugyan) utal át ügyeket a hatáskörébe63, megfelelően a már említett kijárati stratégiának, valamint a kamara működési alapelvének, amely a joghatóság fokozatos átvételére és domesztifikációjára épül. 2008. tavasz 59
