Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán - Schreiber, Thomas: A magyarországi rendszerváltás a Quai d'Orsay szemével
A magyarországi rendszerváltozás a Quai d'Orsay szemével jének kérdésében is teljes volt még a bizonytalanság. A magyar diplomácia tevékenységét egyértelműen pozitívnak, önállónak és sikeresnek ítélték meg.87 Francia értékelés szerint a francia-magyar politikai kapcsolatok vonatkozásában az 1978-as kádári út egyértelmű fordulatot jelentett, ez Párizsból nézve is egy tízéves jó, kiegyensúlyozott politikai kapcsolat kezdetét jelentette, amihez azonban továbbra is alacsony színvonalú gazdasági kapcsolatok, viszont nagyon jól alakuló kulturális kapcsolatok társultak. A magyarok legnagyobb félelmének azt tartották, hogy Budapest ismét leértékelődik Varsóhoz és Bukaresthez képest. Franciaország célja elsősorban az volt, hogy Magyarország európai integrációs politikáját támogassa, és a magyarországi befektetéseket növelje (ennek aránya 1990-ben a külföldi befektetők között tíz százalék volt), és továbbfejlessze a kulturális együttműködést. Mitterrand-t felkészítették arra, hogy Budapesten a romániai magyar kisebbségre vonatkozóan kérdéseket fognak feltenni, és a Quai d'Orsay-n felhívták az elnök figyelmét arra, hogy Magyarország megkülönböztetett figyelmet szentel az erdélyi magyar kisebbségnek, és a helyzetét európai keretekben kívánja rendezni.88 A francia diplomácia e tárgyban elsősorban a kockázatokat hangsúlyozta, mivel az a többi kelet- és dél-európai kisebbség kérdését is felvetné, és elsősorban a Helsinki-folyamat keretében történő további tárgyalások felvetését javasolta. A francia elnök szájából Budapesten elhangzott kijelentések, abban a felfokozott, érzelmektől sem mentes légkörben, jelentős politikai üzenetet hordoztak.89 A románok tiltakoztak ugyan, de a francia kormány érdemben nem foglalkozott ezzel.90 A látogatás rövid ideje ellenére francia részről sikerült olyan kapcsolatokat kiépíteni a kormányzó erőkkel és az ellenzékkel egyaránt, amelyeket a francia nagykövet pozitívan értékelt. Ugyancsak nagyra értékelték, hogy magyar részről Magyarország jövőjét egész Európa jövőjének kontextusába helyezték, és ez teljes mértékben egybeesett a francia érdekekkel.91 Mitterrand elnököt és kíséretét meglepte, hogy az összes magyar tárgyalópartner egységesnek mutatkozott azon szándék kihangsúlyozásában, hogy Magyarország kitörjön a geopolitikai elszigeteltségből, a magyar kisebbség sorsa rendeződjön. Ehhez járult a Kádár-rendszer teljes elutasítása, a magyar úttörő és magányos szerep hang- súlyozása az 1956-os és az 1988-1989-es eseményekben, az első szabad választások és azok békés jellegének hangsúlyozása. Francia részről tehát Magyarországot büszke, békés, emelkedő nemzetnek látták, amely a demokráciába az ezeréves európaiság alapján tér vissza, és úgy értékelték, hogy Magyarország partner és így biztos pont lehet a túlzottan gyorsan változó Európában. Ennek a folyamatnak az erősítését és a germán világ mellett - elkerülvén annak újbóli hegemóniáját - a frankofón (latin) világ újrafelfedezését és a megfelelő és egészséges egyensúly megtalálását (ebben Franciaország számára Budapesten kiemelt szerepet szántak) a magyar politika fő céljaként értékelték.92 Párizsban a francia-magyar kapcsolatok minőségi megújítását várták, és elsősorban a gazdasági kapcsolatok 2008. nyár 141
