Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán - Schreiber, Thomas: A magyarországi rendszerváltás a Quai d'Orsay szemével
A magyarországi rendszerváltozás a Quai d'Orsay szemével Garadnai Zoltán-Thomas Schreiber „Franciaország nem mond le arról, hogy konszolidálja azokat a szálakat, amelyek bizonyos mértékben közte és Magyarország között kialakultak, s amelyek megfelelnek mindkét nép természetének és nemzeti érdekeinek. Reméli, hogy eljön az a nap, amikor a helyzet nem olyan lesz, mint ma, bizonyos korlátok leomlanak és a dolgok könnyebbek lesznek. "1 Cél vagy eszköz? Kelet-Közép-Európa értékelése francia szemmel A kelet-európai rendszerváltozás története egyre inkább a történeti kutatások fókuszába kerül.2 Az eddig Magyarországon megjelent munkák egyik fő sajátossága, hogy elsősorban az angolszász és német, illetve a szovjet szempontokat mutatják be, miközben az Európában meghatározó szerepet magának tulajdonító francia külpolitikának nem szentelnek kiemelt figyelmet.3 Párizsban a keleti politika célja a hatvanas évek elejétől kezdve az volt, hogy francia részről túllépjenek az európai nemzetek közötti kapcsolatokat meghatározó ideológiai totalitarizmusokon.4 A francia keleti nyitási politikát alapvetően kettős dilemma határozta meg. A franciák nyitási politikája függött attól, hogy a kelet-európai szatellit államok vezetői milyen belső rendszereket vezettek be a történelmi hagyományok és vezetők képességei alapján. Francia részről ugyanakkor egyre inkább különbséget tettek a korábban egységesnek látott és értékelt kelet-közép-európai térség országai között abban a vonatkozásban is, hogy az egyes államok vezetői milyen belpolitikai mozgásteret engedtek a társadalomnak. Párizsban a francia keleti politika egyik legnagyobb akadályát ezen rendszerek diktatórikus jellegében (vagyis a demokratikus és történelmi legitimáció hiányában) látták.3 A francia diplomácia a nyolcvanas évek elején három alapelvet fogalmazott meg a kelet-közép-európai államokkal kialakítandó kapcsolatokra vonatkozóan. A kelet-közép-európai államok között különbséget („différenciation") kell tenni nemcsak politikai értelemben (Franciaországhoz fűződő kapcsolatok hagyományai) és a kommunista kormányokkal kialakított párbeszéd lehetősége alapján, hanem a tekintet2008. nyár 129
