Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Vincze Dalma: Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatai és az unió bővítési stratégiájának változásai
Vincze Dalma A kapcsolat átalakulásának okai Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolataiban az igazi fordulópontot a 2000-es év jelentette. Ettől az időponttól kezdve az unió politikája koherensebbé, proaktívabbá vált, valamint az USA és az EU térségben betöltött szerepe is sokkal kiegyensúlyozottabbá alakult. Az unió külpolitikájának ilyen irányú elmozdulásnak négy fő oka volt:15 Egyrészt megváltozott a probléma természete. 2000 után a Nyugat-Balkán minden országában már demokratikus kormány regnált. Tudjman elnök 1999 novemberi halálát követően Horvátországban, és a Milosevic-rezsim bukását lehetővé tevő szerb demokratikus erők 2000 szeptemberi győzelmét követően mindkét országban megnyílott a lehetőség a demokratikus átalakításra és reformok elindítására. így az Európai Unió minden országban európai orientációjú partnerekkel tárgyalhatott, a konfliktusok kiéleződésének esély lecsökkent. Ez lehetővé tette, hogy az unió koherensebb politikát dolgozzon ki a térség országai számára. Másrészt a Balkán-politika egy új konszenzuson alapult. Az európai államok tanultak a kilencvenes évek tapasztalataiból és az EU fellépésének kudarcából. Az egyes országokban megnőtt a Balkánnal kapcsolatos szakértelem, a korábban „nemzeti szemüvegen" keresztül vizsgált kapcsolatok elemzése immár kibővült és komplexebbé vált. A délszláv válság tapasztalatai alapján kialakult a helyzetnek egyfajta közös elemzése, amely jó alapot adott a közös fellépésekhez és az unión belüli konszenzus további erősítéséhez. Harmadrészt a nemzetközi problémák kezelésének képessége is erősödött. Az Európai Unión belül megnőtt a közös kül- és biztonságpolitika eszközrendszere. A közös kül- és biztonságpolitika főképviselői posztjának létrehozásával az unió külpolitikája nemcsak egy megjegyezhető arcot és nevet kapott, hanem lehetővé vált, hogy a kialakuló intézményi struktúrákon keresztül hatékonyan lépjen fel a fellobbanó helyi konfliktusok és a nagyobb nemzetközi problémák kitörésekor. Az Európai Unió, a főképviselő aktív közreműködésének köszönhetően, sikeresen lépett fel a Szerbia és Montenegró közötti alkotmányos vita megoldásában, és a macedón válság kezelésében. Az EU polgári és katonai képességei is jelentős fejlődésen mentek keresztül, amelyek első próbái16 éppen a Balkánon zajlottak. Végül, a korábbi bővítések tapasztalatai is hozzájárultak az unió Balkán-politikájának módosulásához. A horvát és szerb demokratikus korányok megalakulását követően a térség államai egységesek voltak európai orientációjukban és abban, hogy hosz- szú távon az unió tagjaivá szeretnének válni. Annak ellenére, hogy ezek az országok a délszláv háború miatt súlyos gazdasági, politikai és társadalmi problémákkal néztek szembe, a kelet-közép-európai és balti országokkal mutattak hasonlóságot. Ekkorra a tizek csoportjának uniós csatlakozása egyre közelebb került; így a csatlakozási tárgyalások és az egész országcsoport kezelésének tapasztalatai minden bizonnyal hatottak az unió délkeleti irányú külpolitikai stratégiájára. 32 Külügyi Szemle
