Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)

2008 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Molnár Anna: Európaizáció az olasz EU-koordináció tükrében

Európaizáció az olasz EU-koordináció tükrében mok nemzeti jogrendjükben egyre inkább rákényszerültek az uniós irányelvek pontos átvételére. Ezekből következően az is fontossá vált, hogy az uniós jogszabályok alkal­mazása minél kevesebb költségekkel járjon a tagállamok számára, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kapott az uniós döntéshozatali folyamat első, tárgyalásos szakaszában való aktív (proaktív) tagállami szerepvállalás. A cél tehát az, hogy az uniós jogszabály minél inkább megfeleljen az adott tagállam érdekeinek. A rendkívül bonyolult és sokszintű uniós döntéshozatali folyamatban az állam legfontosabb feladata, hogy megvédje az adott nemzet érdekeit.37 Az 1989-es La Pergola törvény - amely éppen azt a célt szolgálta, hogy elősegítse a irányelvek átvételének gyorsítását - értelmében minden évben, március 31. előtt a kö­zösségi politikák tárca nélküli minisztere nyújtja be a parlament elé azoknak az előző évben hozott uniós rendeleteknek és irányelveknek a listáját, amelyek nemzeti szintű szabályozást igényelnek. Ezt követően az olasz szabályozás többféle jogharmonizációs módszert tesz lehetővé: • a parlament eltöröl vagy módosít törvényeket; • törvényalkotói hatáskörrel ruházza fel a kormányt; • felhatalmazza a kormányt, hogy rendeleti úton szabályozzon; • adminisztratív úton történő jogalkotást tesz lehetővé.38 1999-ben mindez annyiban változott, hogy a kormány a közösségi törvény nélkül is életbe léptethet adminisztratív úton irányelveket. Ezeket csak fel kell sorolnia az éves közösségi törvényben. Az uniós ügyek intézése terén Olaszország számára hosszú éveken keresztül a legnagyobb problémát az irányelvek átvétele jelentette. A korábbi utolsó helyről a reformoknak köszönhetően 1998-ban már a kilencedik helyen állt az irányelvek átvételének százalékos arányát mutató tagállami rangsorban.39 Az ország azonban a jelentős reformok ellenére 2006-ban ismét csak a 22. helyen állt. Olaszország az átültetendő irányelveknek 2,2 százalékát nem ültette át nemzeti jogrendjébe a meg­adott határidőn belül, ez az érték csaknem a duplája az uniós átlagnak, ami 1,2 száza­lék volt, de javult az előző évi 3,2 százalékos átlaghoz képest. Az adatok ismeretében Emma Bonino, a közösségi politikák tárca nélküli minisztere további reformokat kívánt végrehajtani Olaszország pozíciójának javítása érdekében.40 A 11/2005. sz. törvény 8. cikkelye a közösségi törvényt újraszabályozza. Ennek ér­telmében a miniszterelnök vagy a közösségi politikák minisztere megfelelő mérték­ben tájékoztatja a parlament két házát, a Tartományok és Trento és Bolzano Autonóm Megyék Elnöki Konferenciáján keresztül, illetve a Tartományi és Autonóm Megyei Ta­nácsok és a Közgyűlések Elnökeinek Konferenciáján keresztül a tartományokat és az autonóm megyéket az elfogadott uniós jogszabályokról. Az állam, a tartományok és az autonóm megyék a saját jogalkotói hatáskörükbe tartozó területeken veszik át az uniós irányelveket. A miniszterelnök vagy a közösségi politikák minisztere - az érde­kelt adminisztrációkkal együttműködve - negyedévente felülvizsgálja a belső jogrend 2008. nyár 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom