Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Réti György: Filippo Anfuso "Boldogtalan Magyarországa", avagy: egy olasz diplomata háborús emlékei hazánkról
Réti György 1943 áprilisában elkísértem Káüayt Rómába. Ciano nem volt már külügyminiszter, de ő azért meglátogatta, és izgalomba jöttek: annyi rosszat mondtak egymásnak a németekről, hogy Kállay úgy beszélt erről a találkozóról, mint valami szerelmes éjszakáról. Mussolinit illetően Kállay visszafogott volt: az olasz szövetséges Treue29-)a nem tetszett neki, vagy legalábbis nem vizsgálta ugyanazzal a mélységgel, amellyel az angol-amerikai szövetségesekkel való kontaktusokat kereste. Minden virtus tönkretehető, ha nem megfelelően kezelik: Kállay nem mutatott gyakorlottságot abban, hogy cselt vessen Mussolini hűségének. A pápáról, akit Mussolini után látogatott meg, már jobb véleménye volt. Vele is az odavaló szavakat váltotta a számító német démonról és annak gyógyíthatatlan hibáiról. Ez az, amit politikacsinálásnak nevezünk: együtt harcolni egy szövetségessel, majd a maga által választott sorsára hagyni! Magyarország története egy kicsit a miénk is: talán ezért voltunk szövetségesek. A Treue nélkül a mongol megegyezett volna a romagnolival.30 Talán csak nem értettek szót egymással! Mindenesetre Kállay mostanában Itáliában telel, és biztonságban van, a szegény Bárdossy viszont a közismert módon végezte. Szent István koronája A misztikus, közismert történetű, a bélyegeken is látható kincs az, amely a magyarokat a földhöz, az éghez és Európához köti. Nem tudom, hogy most hol van, az én időmben egy kriptában volt, amely egyben páncélszekrényként és szentélyként is szolgált. Szimbolikusan egy őrgrófokból, miniszterekből és tábornokokból álló Tanács őrizte, és csak azért mutatták be, hogy imádni lehessen. VI. Károly után senki sem tette fel a fejére. Horthy szerette volna, de tudta, hogy ez nem lehetséges. A főhercegek is sokat gondoltak rá: Ferenc József, de különösen Albrecht, aki a nagyravágyó főhercegnő, Isabella fia volt. Számos tiltás akadályozta a korona öröklését: a Habsburgok Horthynak, a versailles-i szövetségesek pedig (különösen Itália) a Habsburgoknak tiltották meg. A magyar legitimisták kizárták Horthyt és a főhercegeket. így a korona, de legalábbis annak szentélye Sztálin küldöttének, Rákosinak a kezébe került. Nem lehet tudni, hogy ez utóbbi felékesíti-e magát vele: az osztályok és az állam megszüntetését megelőző időszakra Marx nem számolt koronázási szertartásokkal, ezért lehet, hogy a korona ott marad, ahol van. Ez a kincs azonban egyet jelent a magyar állammal, ezért szovjet részről e kérdés megérdemelne egy alapos vizsgálatot. A magyarok nagyon hozzánőttek a bizánci ötvösművészetnek e művéhez, amely révén Európához kötődtek, elfeledve mongol voltukat. A koronával összhangban létrehoztak egy olyan államigazgatást, amelyet a Habsburgok is felhasználtak; a nyers, de bátor katonákból álló hadsereget, továbbá a teokratikus államjogot. Mindennek szellemében hatalmukat kiterjesztették olyan területekre, amelyeken magyarok nem éltek, és talán még Árpád sem álmodott meghódításukról, midőn megérkezett Európába. Ez egy imperialista kincs, amellyel Magyarország menetel: Szent István olyan, mint Szent Lajos, a hódító szent, de csak harcos leszármazottai akaratából. „Venezueláim" nem tudja majd azonnal megérteni, hogy mit is jelent Szent István koronája: ez egy kimondottan európai emóció, amely csak fokozatosan hódít meg valakit. Különböző időkben kétszer voltam Magyarországon, csaknem négy évig, és csak most értem meg, hogy ez a kincs, a maga ezoterikus és nemzeti mivoltában mágikus ügy. 180 Külügyi Szemle
