Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja
Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja A macedóniai albánok - többek között Koszovóval kapcsolatos - állásfoglalásainak súlyát ma az igen érzékeny és törékeny jórészt a nagyhatalmak által életre hívott és még ma is sok tekintetben végrehajtatlan, ezért feszültségeket okozó ohridi keretegyezményen50 alapuló túlméretezett befolyásuk és a macedón politikában betöltött megkerülhetetlen szerepük, nem pedig számuk vagy gazdasági súlyuk adja meg. Persze, az albánság számaránya Macedóniában az összlakossághoz viszonyítva mindenképpen jelentős; megbízható adatok ugyan alig állnak rendelkezésre, és eltérnek egymástól. A 2002. évi népszámlálás a rezidens, macedón állampolgárságú albánok arányát 19 százalékban adja meg,51 míg a CIA 25,2 százalékkal számol.52 A ténylegesen - jórészt az 1999-es koszovói válság óta - ott tartózkodók és az azóta (szintén Koszovó- ból) átvándoroltak és a határ menti „kétlaki", migráns, főként rurális népesség számát is figyelembe véve, megbízható becslések szerint a Macedóniában életvitel-szerűen tartózkodó albánok számaránya megközelíti az egyharmadot, ami 600-700 ezer főre tehető. Ez a tömeg korántsem homogén. Jó részük, bár politikailag a szó korszerű értelmében általában indifíerens, az albán politikai pártok sajátszerűen szervezett,53 biztos szavazója (korábban az albán lakosság többször bojkottálta is a macedóniai választásokat) és - témánkhoz közelítve - a koszovói függetlenség különösebb árnyalások nélküli, feltétlen igenlője. Kisebb, politikailag aktív hányaduk - főként a városi lakosság macedóniai gyökerű része - általában a helyi hagyományos albán pártok valamelyikének szavazója esetleg tagja vagy funkcionáriusa. A macedóniai albán pártok és a koszovói függetlenség Jelenleg három macedóniai albán parlamenti párt működik. Kettő a múlt század kilencvenes éveiben létrejött alakulat, míg egy - támogatottságát tekintve a legnagyobb - a 2001-es konfliktust követően alakult, a fegyveres albán mozgalom bázisán. A Demokratikus Albánok Pártja (DPA, PDSH) jobbközép irányvonalú, jelenleg tagja a kormánykoalíciónak. A Demokratikus Prosperitás Pártja (PDP) az előbbitől balra álló, a kormányzásba időnként mindkét oldalon be-bekapcsolódó alakulat. A Demokratikus Unió az Integrációért (DUI, BDI) szavazóbázisát főként az 1998 után Macedóniába kerülő albánok alkotják. Jelentős befolyással rendelkezik az albánok lakta vidéki régiókban is. Radikális irányzatú, jelenleg ellenzékben politizál. Sokáig távol maradt a parlamenti munkától, visszatérése csak 2007 júniusában, jelentős nyugati nyomásra történt meg. Vezető káderei jórészt a fegyveres mozgalomból kerültek ki, de jó néhányan közülük más albán pártokból (főként a PDP-ből) léptek át. 2002 és 2006 között a baloldali szocialista párt koalíciós partnereként részt vettek a kormányban is. A DUI és a másik két - egymás közötti ellentéteiket vele szemben félretevő - párt között sok belpolitikai kérdésben jelentős, nem egyszer nyílt vitába torkolló ellentétek 2008. tavasz 17
