Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja
Szász József feszülnek, amelyek főként különböző bázisukban, a többségi nemzet eltérő megítélésében, konszolidáltságuk illetve radikalizmusuk különbségében gyökereznek. A koszovói kérdés megítélésében azonban álláspontjuk - ellentéteik dacára - egybecseng, a függetlenség problémáját azonos szemszögből látják, legfeljebb árnyalatnyi, a lényeget nem érintő eltérésekkel. A DPA és a PDP e tekintetben a „régi" koszovói albán elithez, míg a DUI a „harcos" szárnyhoz áll közelebb.54 A volt jugoszláv területeken létrejött albán pártok - és nemcsak a macedóniaiak - álláspontja mindvégig változatlan: a koszovói albán nép 1991-es referendumon kifejezésre juttatott politikai akaratának tiszteletben tartása, azaz Koszovó független állami léte - írja a kérdés tekintélyes macedóniai albán ismerője.55 A macedóniai albán pártok álláspontja sem változott: „Koszovó szuverén és független állam, [létezése] fontos előfeltétele a biztonságnak mind a régióban, mind azon kívül."56 A koszovói ügy nagyon fontos helyet foglal el a macedóniai albán pártok politikai programjaiban. A kérdés megoldását ezek a pártok nem nemzeti problémának, hanem a nemzeti határokon túlmutató kérdésnek tekintik. Meg vannak győződve, hogy Koszovó problémájának megoldásával (azaz, függetlensége biztosításával) a macedónok és az albánok egyaránt csak nyerhetnek. A macedónok és albánok sorsa Macedóniában összefonódott; mindkettejüknek ideje rádöbbenni, hogy a világnak kezd „elege lenni" belőlük és a nemzetközi közösség nem tolerálja viszálykodásukat. Ezért szükséges, hogy Koszovó összekötő kapocs, ne pedig megosztó tényező legyen közöttük - vélekedik a szakértő.57 A 2004-2005-ös koszovói szerbellenes atrocitások idején a macedóniai albán pártok kivétel nélkül azt hangsúlyozták, hogy azok az események rendkívüli módon ártanak Koszovó függetlenségi törekvéseinek. A tartomány státusának további lebegtetését tűrhetetlennek tartották, és nem ítélték el a szerbekkel szembeni etnikai tisztogatást. Nem helyeselték viszont a koszovói albánok szembekerülését a nemzetközi közösséggel.58 A macedóniai albán pártok vezetői közül legmarkánsabban Arben Dzsaferi, a DPA nagy tekintélyű elnöke fogalmazta meg álláspontját. Erőteljesen bírálta a Koszovói Szerbia-Montenegró kereteiben hagyó 1244. sz. ENSZ biztonsági tanácsi határozatot: „Koszovónak az 1244. sz. határozat értelmében Jugoszlávia részeként való elismerése az expanzió törvényesítését, hegemóniát, gyarmatosítást és állandósuló erőszakot jelent és ellentmond azoknak az alapelveknek, melyek a szabadság és a nép jogainak megvédésére irányulnak."59 Ugyanő 2007 júniusában így fogalmazott: „Az albánok számára legfőbb prioritással ebben a pillanatban a koszovói kérdésnek a politikai pártok konstruktív hozzájárulásával történő megoldása bír."60 Tegyük hozzá, hogy - a nyilatkozat szerint - csak ez után következnek fontosságukat tekintve olyan, a macedóniai albánok szempontjából alapvető kérdések, mint az ohridi egyezmény teljes megvalósítása, vagy Macedónia NATO- és EU-csatlakozása. 18 Külügyi Szemle
