Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecse Géza: Pánszlávizmus az orosz és a szovjet külpolitikában, 1914-1991
Pánszlávizmus az orosz és a szovjet külpolitikában 1914-1991 Sztálin.23 Ennek ellensúlyozására Moszkva 1941 első hónapjaiban Bulgáriában próbált javítani saját pozícióin, de a bolgár uralkodó: Borisz cár, megrettenve a balti országok 1940-es szovjetizálásától, inkább a németek mellett döntött. A németeknek viszont Bulgáriát az angolok görögországi megjelenése tette „fontossá", mivel a britek ellen a Balkánon Bulgáriából lehetett a legkönnyebben hadat viselni.24 Az 1941. június 22-i német támadás aztán egyetlen nap alatt megváltoztatta a németek iránti „baráti" viszonyt.25 Paradox, de tény, hogy e szovjetellenes háború a „kelet-európai szláv világ" jelentős részét a németek oldalán találta. A bolgárok, a szlovákok, a horvátok mindannyian a horogkereszt árnyékában meneteltek, ami korábban azért nem tűnt fel, hiszen ők is, mint a Szovjetunió, a Harmadik Birodalom szövetségesei voltak. A helyzet az orosz jelleg további erősítését váltotta ki a moszkvai vezetésből.26 A Németország elleni háborút 1941 augusztusától kezdődően nem kizárólag a „proletár internacionalizmus", illetve a „szovjet-orosz államnacionalizmus", hanem immár a szláv eszme, vagyis a „pánszlávizmus" szellemében kezdték el szervezni. Pánszlávizmus a szovjet külpolitikában Érdekes kísérlet volt ez a hagyományos pánszlávizmus integrálására, hisz igyekeztek különbséget tenni az új „demokratikus" és a régi „reakciós" pánszlávizmus között.27 Az 1812-es, Napóleon elleni háborúhoz hasonlóan a németek elleni mostanit is nagy honvédő háborúnak keresztelték el.28 A sztálini vezetésben a háború során egyre erősebbé vált az a meggyőződés, hogy az egyetlen nép, amelyikre számíthatnak, az orosz 29 E nemzet birodalmi ambícióit elégítették ki a leginkább azok a területek, amelyeket a szovjet vezetés a németek jóváhagyásával 1939 és 1941 között megszerzett. Ennek a politikának a jegyében tüntették el a térképről 1943-ban és 1944-ben Sztálinék a négy muzulmán szovjet autonóm közigazgatási egységet.30 Még két hónap sem telt el a német támadás kezdete óta, amikor a Szovjetunióban 1941. augusztus 10-én össz-szláv találkozót tartottak Alekszandr Gundorov tábornok elnöklete alatt, majd 1941 októberének elején Moszkvában létrehozták az Össz-szláv Bizottságot is.31 Bár „hivatalos" szovjet politikusok nem szerepeltek benne, súlyát jelezte, hogy a szovjet értelmiségi elit képviseltette magát benne: az írók közül Nyikolaj Tyihonov, Alekszandr Fagyejev, Alekszej Tolsztoj és a zeneszerző Dmitrij Sosztakovics. Ezt a szervezetet az 1867-ben alakult moszkvai szláv bizottságtól alapvetően megkülönböztette, hogy most a lengyelek nem hiányoztak belőle: Wanda Wasilewska képviselte őket - ő az ukrán kommunista drámaírónak, Alekszandr Kornyejcsuk volt a felesége - a cseheket pedig Zdenék Nejedly, a prágai egyetem tanára és Jan Sverma. Alekszej 2008. tavasz 147
