Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél is folyamatosan azt az aggályt vetették föl, hogy általuk a gallikán és jozefinista vita kelhet új életre. Ezek a nemzeti politikai alapon álló és a politikum szférájából támogatott irányzatok ugyanis az egyház egyetemes egységének a tagadására/gyengítésére irányultak, és az egyház „nemzeti egyházakból" alulról fölfelé, aggregálódó módon felépülő voltát állították.27 Miután az egyház tisztában van vele, hogy azoknak a nemzeti politikusoknak és jogászoknak, akik az egyház természetét nem ismerik, alapvető gondolkodásukba nehezen illeszthető bele a katolikus egyház katolicitása28 (egységessége, egyetemessége), így ma is és állandóan van utánpótlása annak a tendenciának, hogy a katolikus egyházat is a nemzetállami jogban használatos egyházfogalom alapján gondolják el. A püspöki konferenciák léte valóban erősítheti ezt az érzést, ezt a hozzáállást. A püspöki konferenciák területe általában és főszabályként egybeesik az országok területével,29 mert létesítésük éppen azért történt, hogy a püspökök a praktikus szempontok alapján hasonló helyzetben lévő egyházmegyék ügyeit gyakorlatiasabban egyeztethessék. így létük valóban a „nemzeti egyházak" létének érzését erősítheti. A gyakorlatban ez a félreértés úgy áll elő, hogy az egyes állami jogrendekben olyan néven jegyzik be az egyház adott országban élő részét, mint például Magyar Katolikus Egyház. Azonban az egyházjogban nincs ilyen párhuzamos jogi személy, vagyis csak a magyar világi jogban létezik. Adódik a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a hozzá tartozó terület egybeesik az országgal, és máris azt lehet gondolni, hogy ez a magyar kormányzat tárgyalópartnere. A püspöki konferenciák azonban nem képeznek sajátos közigazgatási szintet az egyházban, és csak akkor és olyan mértékben képesek az egyházat kifelé - így a helyi állam irányában is - képviselni, ha és amennyire a Szentszék erre nekik a joghatóságot delegálja. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ilyen kiilképviseletijog-delegációt kapott a Szentszéktől, amikor az fölhatalmazta, hogy kulturális témában szerződést kössön a magyar kormánnyal. Ezért kerülhetett bele a Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti 1997-es finanszírozási megállapodás 1/4. cikk (3) pontjába, hogy a MKPK köt majd szerződést a magyar kormánnyal. Az egyház alkotmányjogi szerkezete az ekkleziológiai önreflexióra épül, azt adja vissza, azt írja le a jog nyelvén. Röviden úgy jellemezhetjük, hogy az egész világon elterjedt katolikus egyház egységes jogrendet képez, melyben az egyetemes törvényhozó a pápa, a jog címzettjei pedig egyrészt a természetes személyek, vagyis a Krisztus-hívők (a katolikus egyházban megkereszteltek vagy máshol kereszteltek de oda fölvettek), másrészt a jogi személyek pedig a katolikus egyház közigazgatási hatóságai, illetve a Krisztus-hívők által a kánonjog alapján létrehozott társaságok. Ez az egységes jogrend közigazgatásilag sokrétűen - de a vázolt egységes jog alapján - tagozódik. Az egyetemes egyházat annak kormányzata, a Szentszék képviseli a külsőkkel szemben, a világon bárhol is legyen a konkrét ügyben érdekelt egyházrész. A katolikus egyház közigazgatásilag elsődlegesen egyházmegyékre oszlik (ezeket a Szentszék létesíti, mó2008. tavasz 131
