Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
Rónay Miklós dosítja, illetve szünteti meg). E kettő, vagyis az egyetemes egyház és az egyházmegyék között nincs jogilag szoros értelemben értelmezhető közigazgatási szint. A püspöki konferenciák tehát nem képeznek közigazgatási szintet az egyházmegyék fölött, vagyis az egyházmegyék közvetlenül a Szentszék alá tartoznak. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert sokan úgy értik, hogy például a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Magyar Katolikus Egyház legfelsőbb hatósága, és az esztergom-budapesti érsek az egyszemélyi vezetője. Ez tévedés. A Magyar Katolikus Egyház csak a magyar világi jogban létező kategória, a kánonjog ezt nem ismeri. A püspöki konferencia kánoni kategória, viszont a püspöki konferenciák jogállása az egyetemes kánonjog alapján jogilag igen gyenge. Ezeket is a Szentszék létesíti, módosítja, illetve szünteti meg, a szabályzatukat elfogadja stb. Erejük úgy jellemezhető, ha megnézzük a döntési mechanizmusukat. Ez a döntéshozatali mechanizmus konszenzusos, vagyis a benne tag püspökök a konferenciához képest jogilag igen erősek. A konferencia csak úgy hozhat olyan döntést, amellyel valamelyik püspök nem ért egyet, és mégis kötelező rá (többségi döntés),30 ha a konferencia a döntést kétharmados többséggel hozza, és a Szentszék a döntést jóváhagyja (recognita = elfogadta).31 (Ebben az esetben gyakorlatilag a Szentszék hozta meg azt a döntést, ami az egyet nem értő püspököt is kötelezi. Csakhogy a Szentszék a püspököt kötelező döntést minden előzetes mechanizmus nélkül is simán és egyenesen is megléphetné, vagyis ebben az esetben valójában nem is a konferencia döntött). Vagyis a konferencia, mint olyan, jogilag igen gyenge, viszont a benne tag püspökök jogilag erősek. A konferencia tehát inkább egyeztető, koordináló fórum, mintsem döntéshozó szerv.32 A konferenciákhoz tartozó megyés püspökök egyházmegyéinek területe33 nem feltétlenül esik egybe egy-egy ország területével. Az egy ország püspökei közötti koordinációra létesült konferenciákon kívül vannak nagyobb országokon belüli (például Brazília), és regionális konferenciák is, amelyek lehetnek országokat egybefogó (például az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa = Consilium Conferenciarium Episcoporum Európáé [CCEE]) és több ország részeihez tartozó egyházmegyék közötti egyeztetésekre szolgálók is.34 Püspökök A püspöki konferenciák ilyen természetéből következően a helyi politikus, illetve kormányzati tisztviselő úgy is gondolkodhat, hogy akkor nem szükséges, hogy ő a konferenciával tárgyaljon, ezzel egyenértékű volna, ha a területen lévő egyházmegyék püspökeinek mindegyikével tárgyalna. Túl azon, hogy ez így elég nehézkesnek tűnik, van még egy akadály. A helyi püspökök ugyanis közölni fogják vele, hogy ők nem (sem) illetékesek az állammal jelentősebb kérdésben megállapodni, mégpedig azért, mert az egyházjog erre kénteleníti őket. A kánonjog ugyanis egyértelműen a nuncius hatáskörébe utalja, hogy az állammal szemben az egyházat képviselje,35 a nunciusokra vonatkozó ága232 Külügyi Szemle
