Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja
Szász József nek destabilizáló hatása, következményei felmérhetetlenek a régióra és főként a szomszédos országokra, így Macedóniára nézve".28 A macedón külügyminisztérium külpolitikai elméleti folyóiratában egy vitathatatlan szaktekintély, a politikatudomány elismert művelője, parlamenti képviselő29 árnyaltan foglalja össze a koszovói probléma megoldásának módjait és a lehetséges következményeket. Szerinte olyan megoldásra van szükség, ami „valamilyen módon" kielégíti mind a koszovói albánok törekvéseit, mind Szerbia igényeit és megfelel a nemzetközi közösség elvárásainak is. Az erőviszonyok és az érintett feleknek felkínált alternatívák alapján a szerző arra számít, hogy a megoldás feltételekhez kötött függetlenség lesz, kiegészítve decentralizációs elemekkel. Úgy véli, ennek árát elsősorban Szerbia fizeti majd meg azzal, hogy elveszíti szuverenitását Koszovó fölött, viszont cserébe kilátást nyer egyfajta „európai" jövőre és megszabadul a múlt század kilencvenes évei „eufórikus nacionalizmusának" terhétől. Az albánoknak meg kell elégedniük Koszovó bizonyos területének korlátozott ellenőrzésével, míg a nemzetközi közösség továbbra is a probléma foglya marad, hiszen a béke fenntartásának érdekében egy, a boszniaihoz hasonló jelenlétet a jövőben is fenn kell majd tartania a térségben. Macedónia különleges érdekei A Koszovóval kapcsolatos macedón vélemények közül eddig inkább azokat ismertettük, amelyek a nemzetközi közösség álláspontjához igazodnak. Mint látható, a hivatalos Macedónia egyértelműen megelőlegezi támogatását az ENSZ BT, illetve EU-NATO- pozíciónak és csak másodsorban, diszkréten próbálja említeni azokat a specifikus, a probléma egészéhez képest partikuláris érdekeket, melyek érvényesítése számára- belpolitikai és presztízs-szempontból - alapvető fontosságú. Ezek közül a leginkább fenntartható és képviselhető a macedón-koszovói határ kérdése. A Macedónia és „Kis-Jugoszlávia" közötti határvonalat Jugoszlávia széthullásakor a szerb és macedón tagköztársaság közötti, nem teljesen egyértelműen kijelölt vonalra helyezték. Ez a későbbiekben vitákhoz vezetett, illetve - a koszovói részen - a határvonal kijelölése sok helyen érdemben meg sem történt. 2001-ben megállapodás jött létre Macedónia és Szerbia-Montenegró között a végleges határról, amely - az UNMIK egyetértésével - a határ koszovói részére is vonatkozott. Az egyezmény alapján határkiigazítás történt, Szerbia-Montenegró átengedett Macedóniának mintegy 1200 ha- korábban vitatott - mezőgazdasági területet a koszovói Debelde körzetében, annak ellenére, hogy nem gyakorolt tényleges fennhatóságot a terület felett. Mivel a határmegállapodást a nemzetközi közösség is elismerte, és az koszovói vonatkozásban is hatályba lépett, ez értékes földterületétől „fosztotta meg" a körzet albán lakosságát.30 Az egyre inkább ereje tudatára ébredő koszovói albán adminisztráció ez után vetette W Külügyi Szemle
