Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja
Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja fel a határkérdés Szkopje és - immáron - Pristina közötti újratárgyalásának igényét. Jelenlegi álláspontja szerint Macedónia ezt nem utasítaná vissza, ha a kérdés - az eredeti, Belgráddal kötött megállapodás érvényessége mellett - csupán „technikai jelleggel" kerül tárgyalásra. A kirobbanni készülő vitának amerikai közvetítéssel sikerült elejét venni. 2006. május 5-i találkozójukon Ceku koszovói és Bucskovszki akkori macedón miniszterelnök megállapodtak, hogy a határkijelölés ügyét Koszovó függetlenné válásakor csupán technikai, nem pedig politikai kérdésnek fogják tekinteni. Bár koszovói részről azóta többször is megerősítették hajlandóságukat a 180 km hosszú majdani államhatárnak a már meglévő vonal mentén, változatlanul történő kijelölésére (legutóbb a 2007 májusában tartott újabb kormányfői találkozó alkalmával), macedón oldalról fontosnak tartják hangsúlyozni a 2001-es határkijelölési megállapodás Koszovóra is vonatkozó érvényét és a demarkációs probléma technikai jellegét. A két belügyminiszter 2007. június 18-i szkopjei találkozóján ezt a kérdést megkerülték ugyan, viszont megállapodtak a határvonal közös járőrökkel történő ellenőrzésében.31 Ahelyi kisebbségi szervezetek egy részének a Nyugaton működő macedón közösségek által felkarolt és támogatott követelésére Macedónia immár fokozódó energiával szorgalmazza a macedónnak tekintett koszovói gorán etnikum kisebbségi jogainak elismerését. A Gora nevű területen élő, macedón nyelvű, iszlám vallású népcsoport száma az 1980-as évek óta fokozatosan csökken, jelenleg lélekszámúk 7000-re tehető.32 A csökkenés jórészt annak tudható be, hogy a koszovói viszonylatban is elmaradott vidékről folyamatos az elvándorlás (főként Horvátországba). Bár Macedóniában is egyre többen - főként ellenzéki politikai körök - követelik, hogy a kormány álljon ki a koszovói macedón kisebbség kulturális autonómiájáért, anyanyelvűk használatáért, illetve települési körzeteik fejlesztéséért, maguknak a goránoknak egy része is óvatosságra int a kérdésben.33 A Koszovóhoz kapcsolódó macedón érdekek védelmét illetően talán itt figyelhető meg a legnagyobb változás: míg a kormány részéről korábban passzivitás volt tapasztalható a kisebbség ügyében, mára a kérdést legfelsőbb szinten is felvetik. Eddig Szkopje a „jószomszédi kapcsolatokra" hivatkozva kerülte a probléma előtérbe helyezését, az idő előre haladtával azonban - és a többi koszovói kisebbség aktivitását látva - végül is a goránkérdés felvállalása mellett döntött. 2007. május 17-én Gruevszki miniszterelnök kérésére Ceku koszovói kormányfő biztosította őt a goránok nemzeti kisebbségként történő kezeléséről és kisebbségi jogaik alkotmányba foglalásáról a függetlenség után.34 A Koszovóhoz kapcsolódó macedón érdekek talán legfontosabbika a gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A Jugoszlávia keretében együtt töltött évtizedek során a tartomány és a tagköztársaság között kialakult hagyományos kapcsolatrendszernek az 1998-1999-es koszovói válság végképp véget vetett, az addig valamelyest rendezett viszonyt a káosz és a feketegazdaság, illetve az UNMIK, a KFOR és a többi, Koszovóban tevékenykedő szervezet szükségleteire alapuló ellátógazdaság váltotta fel. A 2001-es etnikai konfliktus, a háborús veszély a gazdasági kapcsolatokat a mélypontra juttatta. 2008. tavasz 11
