Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ÁZSIA - Wagner Péter: A NATO szerepvállalása Afganisztánban és a magyar PRT
A NATO és Magyarország szerepvállalása az afganisztáni válságkezelésben Wagner Péter A NATO - és vele Magyarország - a szervezet szempontjából sorsfordító küldetésre szánta el magát, amikor 2003 augusztusában átvette az afganisztáni biztonsági és támogató erők (International Security Assistance Force, ISAF) vezetését, és szemben az addigi gyakorlattal nem egyes országok alakulatainak alárendelve, hanem az észak-atlanti szervezet részeként folytatódott a csapatok állomásoztatása a közép-ázsiai országban.1 Ha a szervezet az afganisztáni misszió kapcsán nem tudja bebizonyítani életképességét, a XXI. század globalizációjának megváltozott biztonsági körülményeihez való alkalmazkodóképességét, akkor a NATO léte értelmét veszti.2 Azok a feladatok és szerepek ugyanis, amelyekre 1949-ben létrehozták, a hidegháború végével megszűntek. Ma már, amikor egy ország, egy régió, egy kontinens biztonságát nemcsak a határok mentén kell biztosítani, hanem azoktól esetenként több száz vagy ezer kilométerre, a világ legnagyobb és legerősebb katonai szövetségének képesnek kell lennie az úgynevezett expedíciós jellegű katonai missziók végrehajtására. Az afganisztáni jelenlét oka, hogy az elmúlt évtizedben ott megmutatkozó jelenségek jelentős hatást gyakoroltak a nyugati világ hétköznapjaira. A tálibok az al-Káidának hátországot biztosítottak, bukásuk előtt Afganisztán a világ legnagyobb ópiumtermelő országa volt, és az elker- getésük után is az maradt.3 Az afgán kábítószer fő felvevőpiaca Európa, ahol egyes országok költségvetését jelentősen megterheli a kábítószer-fogyasztással összefüggő egészségügyi ellátás és a szervezett bűnözés elleni harc.4 Magyarország már nemcsak tranzitországa a kábítószer-kereskedelemnek, hanem az egyik felvevő piaca is. A terrorfenyegetettség tekintetében nem vagyunk elsődleges célpont. Mint azt a 2001 óta eltelt évek bizonyították, Európában elsősorban azok az országok jelentősen veszélyeztetettek, amelyek vagy jelentős szerepet vállaltak az Egyesült Államok szövetségeseként a „terrorizmus elleni harcban" és Irak megtámadásában, vagy jelentős, milliós számú muszlim közösségük van.5 Magyarországra egyik állítás sem jellemző. Afganisztán esetében nem volt jellemző ugyan, de a kontinensünkhöz közelebb eső területeken egy hasonló helyzet - a központi hatalom összeomlása - jelentős migrációs 2007. tavasz 95
