Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?- uniformisban vagy akár civilben - cserélnék fel, aki valójában nagyobb engedményeket tenne az iszlamistáknak, és nem engedne amerikai speciális egységeket a törzsi ügynökségek területére. A kivitelezés leginkább a pakisztáni titkosszolgálatok, az ISI által szponzorált, az al-Káidához is kötődő, felekezeti zavargásokat kiváltó és a síitákat különös figyelemmel gyilkoló pandzsábi Laskar-i Dzsangví szervezetnek tulajdonítható.102 Afganisztán sorsának alakulása igen nagy mértékben Pakisztán politikai jövőjének alakulásától függ. Amennyiben Pakisztánban demokratikusan választott civil kormányzat alakulna, a tálib hadműveletek támogatottsága csökkenne. Ennek azonban csekély az esélye. Ha Pakisztánban a dezintegrációs folyamatok felgyorsulnak, az amerikai-iráni feszültség eszkalálódik, mind Irakban, mind Afganisztánban a háború új intenzitást nyer. Iszlámábád kétségtelenül kulcsfontosságú, ám korántsem az egyetlen játékos a térségben. A beludzsisztáni helyzet különösen válságos lett Irán atomprogramjának terítékre kerülésével. A NATO főtitkárának 2007. májusi és a koalíciós erők amerikai parancsnokának júniusi iszlámábádi látogatása is azt a célt szolgálta, hogy rávegyék a pakisztáni vezetést, szüntesse meg a terroristák átjárását az afgán határon. A NATO és a koalíciós erők logisztikájának zöme Pakisztánon át jut el Afganisztánba. A tálibok felett aratandó stratégiai győzelem érdekében, a nyugati hatalmaknak mindenekelőtt erősebb nyomást kell gyakorolniuk Iszlámábádra, beleértve az összes katonai és gazdasági segély felfüggesztését mindaddig, amíg meg nem semmisíti a tálibok pakisztáni bázisú parancsnoki struktúráit. A Bush-kormányzat korábbi elemzéseivel ellentétben kijelentette, hogy a nemzetközi terrorizmus központja Pakisztánban, az afgán-pakisztáni határon van, ami nagy veszély a világbékére és biztonságra nézve. Valójában nem Afganisztán, hanem Pakisztán mint önálló állam túlélése a térségben a tét. Ehhez képest másodlagos a tálibok legyőzése. Teherán és Iszlámábád, a hajdani regionális vetélytársak közös érdekeik mentén koordinálják tevékenységüket.103 Intenzifikált iráni-pakisztáni-afgán konzultációk folynak. Irán és Pakisztán Iszlámábád összehangolta azon akcióját is, hogy az afgán menekültek hazazavarásával gyakorolnak nyomást Karzaíra és az amerikaiakra. Mottaki iráni külügyminiszter május közepén Iszlámábádba látogatott, Musarraf elnök bizalmasát Seikh Rasíd vasútügyi minisztert május közepén Teheránban maga Ahmadinezsád elnök fogadta. A NATO számára szakítópróba az afganisztáni szerepvállalás. Az Egyesült Államok pedig elveszíti konfliktusmegoldási monopóliumát Afganisztánban. A regionális hatalmak ellenzik a NATO jelenlétét. Afganisztán szomszédai közül az iszlamistáknak tett kényszerengedményei ellenére az iszlámábádi kormány az egyetlen egyértelműen nyugati szövetséges. Bármennyire nagy legyen a belpolitikai zűrzavar Pakisztánban, Washington óvakodik bármilyen rezsimváltozástól. 2007. tél 105
