Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Katona Magda nyugati határainál is amerikai katonák állomásoznak. Teherán nem fogadja el azt a forgatókönyvet, hogy Afganisztánban és Irakban hosszú távon külföldi csapatok állomásozzanak, és be legyen kerítve. Különösen nyugtalanítja amerikai bázisok léte a régióban, az erőteljes amerikai jelenlét a Perzsa-öböl térségében és a 2005-ben aláírt amerikai-afgán egyetértési memorandum. A bekerítettségből való kitörés, sőt regionális felemelkedés nagy lehetőségét úgy biztosította a maga számára, hogy kereste a kitörési pontokat. Afganisztánban nagy játszmába kezdett. Akik az iszlámábádi beavatkozásra mutogatva halványítani igyekeznek az iráni beavatkozás mértékét, azzal érvelnek, hogy Afganisztán Teherán számára nem elsőszámú prioritás. Ez kétségtelenül így van. Ezzel szemben azok, akik a teheráni beavatkozás veszélyeire hívják fel a figyelmet, azt hangsúlyozzák, hogy Afganisztán az iráni globális stratégia egyik kulcsfontosságú kapcsolódási pontja. Irán afgánpolitikája három pilléren nyugszik. Először is, Teherán az afganisztáni amerikai katonai jelenlét megszüntetését sürgeti. Másodszor, újdonsült taktikai szövetségük ellenére mindent megtesz, hogy a tálibok ne jussanak hatalomra Kabulban. Harmadszor, Irán történelmi, kulturális és geopolitikai érdeke annak biztosítása, hogy Nyugat-Afganisztán érdekszférája maradjon.82 Teherán afganisztáni stratégiáját strukturális ellentmondásosság határozza meg. Ez főleg a relatív stabilitás, vagy stabilitás-instabilitás kérdésében nyilvánul meg. Saját biztonságát akarja megteremteni nyugati határain, amit ő irányít. A szilárd Afganisztán csak addig érdeke, hogy a túl nagy zűrzavar ne terjedjen túl határain, a drogkartellek pedig az iszlám gárdisták ellenőrzésén. Valódi érdeke a diszkrét és kézben tartható káosz, ami elrettenti az amerikaiakat Irán megtámadásától, hosszabb távon viszont alacsony intenzitáson állandósulva, a nyugati erőket Afganisztánból kivonulási stratégiára készteti. Nem Afganisztán hirtelen szétesését szeretné, hanem egy működés- képtelen, soknemzetiségű föderatív politikai struktúra lassú agóniáját, amelynek révén megszerezheti a heráti régiót. Kétségtelen, hogy az afgánok egyre fokozódó Amerika-ellenes érzelmeinek a legfőbb szítója Irán. Az eltelt hat év során gondosan kiaknázott minden adandó lehetőséget befolyásának és ideológiájának terjesztésére. Annak ellenére, hogy felemelkedő regionális hatalomnak tekinti magát, Irán puha taktikát alkalmazva, ám annál céltudatosabban halad politikai céljainak érvényre juttatásában.83 Egymilliárd dollárral járult hozzá az afganisztáni újjáépítéshez. Kifinomultan árnyalt stratégiát alkalmaz a politikai eszközök - rekonstrukció, oktatás, ösztöndíjak, munkalehetőségek, propaganda, jószomszédság, kereskedelem, beruházások, kölcsönös gazdasági függés, út és vasútépítés, határ menti régiók bekapcsolása az iráni energetikai hálózatba, vallás és etnicitás - különféle elemeinek optimális összjátékában, nyíltan építi gazdasági és kulturális kapcsolatait, burkoltan és diplomáciai eszközökkel is politikai kötődéseit és közben igyekszik, akárcsak Irakban, Afganisztánban is nyomást gyakorolni a Karzaí-kormányra, hogy tárgyaló96 Külügyi Szemle
