Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán? asztalhoz ülhessen az amerikaiakkal, megkerülhetetlen tényező legyen az afganisztáni rendezésben. Teherán be akarja bizonyítani, hogy Washington nem dönthet egyedül a térség sorsa felől. Akárcsak Irakban, Afganisztánban és regionális dimenzióban egyaránt elkerülhetetlen a dialógus, a megbékélés és a hatalommegosztás. Iráni állampolgárok tízezrei jöttek Afganisztánba Iránból visszatelepült afgán menekültként, szavaztak a síita jelöltre Mohaqqeqre az elnökválasztáskor, Irán bejuttatta ügynökeit a parlamentbe (iráni állampolgárokat is)84 a kormányba, a fegyveres erőkbe, politikai pártokat alapított. A Teherán és Moszkva segítségével 2007 márciusában létrejött afgán Nemzeti Egységfront fő célja az alkotmány megváltoztatása, a működésképtelen föderatív struktúra Afganisztánra erőltetése. Ha az ENSZ szankciókat vezet be érvénybe Irán ellen, szomszédja, Afganisztán gazdaságilag alá lesz aknázva, és újabb konfliktussal szembesül. Afganisztán Irán és a Nyugat harcának helyettesítő terepe lett. Az Afganisztánba irányuló iráni export meghaladja az évi 500 millió dollárt. Az exportkapacitás korlátozása Afganisztánban munkahelyek elvesztéséhez, az élelmiszer-, építőanyag- és lakásárak drasztikus növekedéséhez vezet. Szankciók esetén mintegy kétezer iráni céget kell bezárni. Ez esetben az iráni kormány kénytelen lenne kiűzni az Iránban élő afgán munkásokat és menekülteket. 2006-ban félmillió, zömmel munkavállalói vízumot állított ki afgánoknak. A menekültekkel együtt mintegy másfél millió afgán munkavállaló tevékenykedik Iránban. 2006 szeptemberében az iráni szociális- és munkaügyi miniszter figyelmeztette a munkáltatókat, hogy kemény büntetésnek néznek elébe, ha afgán munkaerőt vesznek igénybe.85 Az afganisztáni munkanélküliség növekedése igen kedvezőtlenül hat a biztonsági helyzetre. Irán áprilistól kétszázezer menekültet toloncolt vissza Afganisztánba, humanitárius válságot idézve elő az egyébként is ingatag délnyugat tartományokban, nyomást gyakorolva a kormányra, az Egyesült Államokra és szövetségeseire. Ennek hatására az afgán parlamentben lévő iráni ügynökök keresztülvitték a menekültügyi miniszter, de főleg a Karzaí belső köréhez tartozó külügyminiszter törvénytelen menesztését, amelynek a Legfelsőbb Bíróság nem adott helyt. Teherán közvetlen akciókat is foganatosít, hogy még forróbbá tegye a talajt az amerikaiak és szövetségeseik talpa alatt. Az iráni diplomácia hosszú esztendők óta kiépítette azokat a kapcsolatait, amelyek révén Amerika-ellenes tevékenységet szít. Azok a kulturális, vallási és politikai intézmények, amelyeket Irán Afganisztánban létesített, az amerikaiak ellen fognak kampányolni, a kormány és a parlament Irán-barát tagjai pedig a kormány és az amerikaiak ellen lépnek fel, s mindennek következtében tovább romlik a biztonsági helyzet. A 2006-os karikatúralázadások?6 afganisztáni szításában is tetten érhető volt az iráni kéz. A 2007 áprilisában alakult Dzsabha-i Muttahid-e Millí (Nemzeti Egységfront) az összes Irán-barát északi hadurat tömöríti, akik Karzaí-kor- mány egykori és jelenlegi tagjaiból előre megjósolhatóan nemcsak ellenzékbe, de ellenségbe fordulnak. Ezeknek az északi haduraknak a Karzaí-kormány jelenleg is tárcát 2007. tél 97
