Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)

2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?

Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán? rosszallással nézi,80 az amerikai és NATO csapatokat az afgánok egyre inkább meg­szállóknak tekintik, Oroszország nagy visszatérésbe kezdett a Hindukus térségébe, és a Pakisztánnal jó kapcsolatokat ápoló Kína és Oroszország nemzetépítést elősegítő szerepben léphet a régióba. Az orosz-kínai érdekközösség jele a volt Moszkva-barát ANDP utódpártok és a maoista pártok újdonsült szövetsége az afganisztáni politikai küzdőtéren. Míg Washington Moszkvát semmiképp sem szeretné bevonni az afganisz­táni rendezésbe, Kínával bilaterális amerikai-kínai, kínai-pakisztáni, illetve kínai-af­gán kapcsolatok révén kíván foglalkozni. E politikába illeszthető közvetlenül a biskeki tanácskozást követően Szpanta afgán külügyminiszter 2007. augusztus 21-25. között Kínában tett látogatása. Az iráni-afgán kapcsolatok Irán 2001 óta nagyobb szerepet játszik Afganisztánban, és érdekében áll növelni be­avatkozásának mértékét. Teheránnak 2001-ben jól jött ellenfelének a tálib rezsimnek a megdöntése, amelynek bukása lehetőségek széles skáláját nyitotta meg, hogy kiterjesz- sze befolyását afgán szomszédjára. Az iráni-szaúdi (pakisztáni) regionális vetélkedés­ben a tálib rezsim bukásával Pakisztán meggyengült, az iráni érdekek helyettesítő erői pedig ismét hatalomra kerültek. Karzaíjal Teherán azóta jó kapcsolatokra törekszik, amióta hozzájárult hatalomba se­gítéséhez azzal, hogy meggyőzte a makacskodó Rabbání korábbi elnököt, hogy álljon félre Karzaí javára. Az iráni vezetés is segített rávenni az északi parancsnokokat, hogy végezzék el a tálibok elleni szárazföldi hadműveleteket a nyugati szövetségesek oldalán, és meggyőzte a síita politikusokat, hogy támogassák Karzaít. Ezzel együtt, korábban Af­ganisztánban a tálibok, illetve azok pakisztáni és szaúdi támogatói ellen helyettesítői ré­vén vívott háborújára tekintet nélkül, 2001 után számos al-Káida vezetőt befogadott.81 Teherán - Iszlámábáddal ellentétben - nem bírálja Karzaí kormányát, miszerint nem hatékony, ám korrupt, noha Teherán is aggódik, hogy Afganisztánban számára ellen­őrizhetetlenül súlyosbodhat a helyzet Afganisztánban. Karzaí is úgy tekint Iránra, mint a Pakisztánnal egyre romló kapcsolatait egyensúlyozó tényezőre. Újdelhi mellett Tehe­ránnal tart fenn szívélyes politikai kapcsolatokat. Kabul többször hangsúlyozta, hogy baráti kapcsolatokat akar Iránnal, tekintet nélkül a Washington és Teherán közötti fe­szültségre. Az iráni vezetők ezzel szemben tudomásul veszik, hogy a Karzaí-kormány- nak igen korlátozottak a lehetőségei arra, hogy befolyásolja a területéről iráni érdekek elleni amerikai tevékenységet. Az igazi lehetőséget azonban 2003-tól Irak megszállásával nyerte. Másik ősellensé­ge, a mindenféle vallási szélsőségességgel szemben keményen fellépő Szaddám-rezsim megdöntése révén katonailag szendvicshelyzetbe került, immár nemcsak keleti, de 2007. tél 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom