Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán? Együttműködés Szervezetétől a dél-ázsiai régióval való együttműködési megállapodás irányába. A Sanghaji Együttműködés Szervezete, amely eredetileg a gazdasági együttműködés jegyében alakult az amerikai protekcionista gazdaságpolitika visszaszorítására, egyre markánsabb biztonságpolitikát követ. A NATO-hoz hasonló szupraregionális szövetség van kibontakozóban, amely egyre inkább az EBESZ-hez hasonló funkciókat igyekszik kialakítani az ázsiai térségben, és tagjai közé fogadta az ENSZ. A hét CSTO-tagból öt a Sanghaji Együttműködési Szervezetének is tagja és utóbbi hat tagjából öt a CSTO tagja. Rahmanov tádzsik elnök a két szervezet egybeolvadását szorgalmazta. 2007. augusztus 9-17 között első ízben közös hadgyakorlatot hajtottak végre, amelynek során vezetőik kinyilvánították, hogy nincs vákuum Közép-Ázsia stratégiai térségében, amelyet a régión kívüli biztonsági szervezetek tölthetnének be. A 2007. augusztus 16-i biskeki nyilatkozat elítélte az unilateralizmust. A tanácskozás új világrend iránti igényt fogalmazott meg, ahol a multilateralizmus és a nemzetközi jog alapján közösen oldják meg a globális, regionális és egyéb problémákat. Nyilatkozata elítélte az unilateralizmust. Mindennek következtében az orosz-kínai együttműködés szorosabbá válik a térségben. Irán, India, Mongólia és Pakisztán megfigyelőként vesznek részt a szervezet tevékenységében. A 2007. augusztus 16-i biskeki tanácskozás nem tárgyalta Irán teljes jogú tagságát, ám szorgalmazta Türkmenisztánét. Figyelemre méltó India passzivitása. Következésképpen India és Pakisztán nem vetélkedik a közép-ázsiai posztszovjet térségben. Az amerikai kül- és biztonságpolitika erőfeszítései arra irányulnak, hogy Afganisztán se legyen indiai-pakisztáni vetélkedés színtere. A Sanghaji Együttműködés Szervezete igyekszik visszaszorítani az amerikai Nagy Közép-Ázsia stratégiát Afganisztánban is, amelyet Washington Közép-Azsiát Dél- Ázsiával összekötni szándékozó politikája központjának tart. A szervezet által ugyancsak megfogalmazott saját Nagy Közép-Azsia stratégiájával párhuzamosan, a Sanghaji Együttműködés Szervezete immár megkérdőjelezi az Egyesült Államok monopóliumát az afganisztáni konfliktus megoldásában. 2005. november 5-én Afganisztánnal kontakt csoportot hozott létre. A csoport összes tagja biztonságpolitikai kockázatnak tekinti Afganisztán instabilitását. A 2007. augusztus 16-i biskeki tanácskozásán - a júliusi, ugyancsak Biskekben megtartott külügyminiszteri értekezlet ajánlásainak megfelelően - döntés született a megfigyelő országokkal, különösen Pakisztánnal, valamint a Sanghaji Kontakt Csoport keretében Afganisztánnal való szorosabb együttműködésről a regionális biztonság és stabilitás végett a kölcsönös érdekek alapján. Megfogalmazták, miszerint a középázsiai térség stabilitása közvetlenül kapcsolódik Afganisztán stabilizációjához. Kritikát gyakoroltak azzal kapcsolatosan, hogy a nemzetközi közösség Afganisztán-politikája az ország néhány specifikus szektorális problémájának tüneti kezelésére korlátozódik." A Sanghaji Együttműködés Szervezete ezzel szemben komprehenzív megközelí2007. tél 93
