Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Katona Magda Szajjáfot.38 Meglepetést okozott, hogy ebben a nemzeti megbocsátásban a tálibok és a Hezb-i Iszlámí az élén Hekmatjárral is benne foglaltatott. Ez lázadás volt az amerikaiak által az afgánokra kényszerített politikai rend ellen, amely a háború raison d'etre-ét kérdőjelezte meg. A Karzaí-kormány, akárcsak újonnan alakult ellenzéki frontja, valamint a nemzeti megbékélés nevében amnesztiatörvényt hozó parlament és 2007. május 8-án a felsőház is, béke- és később esetleg nagykoalíciós tárgyalásokat szorgalmazott a tálibokkal és Hekmatjárral. A parlament olyan törvénytervezetet fogalmazott meg, amely az afgán kormánynak rendelne alá minden NATO és koalíciós hadműveletet. Ezek a lépések előkészítik a tálibok visszatérését a hatalomba. Az amnesztiatörvény intenzív politikai aktivitást hozott. Az ellenzéki front az elnököt a parlamentáris rendszer felé történő változásokra akarja rávenni.39 Az ország elszalasztott lehetőségei közé tartoznak a politikai pártok. Mivel 2001 után akadályozták kibontakozásukat, Afganisztánban nincsenek erős pluralisztikus pártok, koherens politikai ideológiák, elképzelések a jövőre nézve. A kétpólusú (a dzsihádí tanzímok és a régi baloldal között megosztott), de rendkívül fragmentált skála közepe üres. Hiányzik az új, középutas erő, a mérsékelt konzervatívok, a szekuláris nacionalisták és az új demokrácia pártjai. Nincs kormánypárt sem. Karzaí ellenségének kiáltotta ki az összes politikai pártot és támogatóikat. Az új törvénytervezet a rendkívül alacsony hétszázról eredetileg tízezer támogatóra akarta felemelni a pártalapításhoz szükséges támogató létszámot, de a dzsihádí irányítású, szakértelem nélküli igazságügy-minisztérium 1400 támogatóval bocsátotta parlamenti vitára. A pártok zöme etnikai alapon szervezett és a Karzaí-kormány ellenzékét alkotja. A feszültségek a különböző etnikai csoportok között a hatalomért vívott küzdelemben gyorsan nőnek, és egyre mélyülnek. Karzaí etnikai alapon a Szajjáfhoz kötődő és a kormánya ellen fegyveres harcot folytató Hezb-i Iszlámí képviselőire kénytelen támaszkodni, noha utóbbi az al-Káidával együtt fegyveresen harcol kormánya ellen. A baloldali pártok elidegenítése egy frontba hozta őket korábbi ellenségeikkel, az északi mudzsáhid tanzímokkal. Utóbbiak kormányon és ellenzéken belüli ténykedése egyaránt a Karzaí-kormány további gyengítését, bukását célozza.40 A kábítószer A kábítószer-probléma 1979-ig Afganisztánban szinte teljesen ismeretlen volt. A mudzsáhídok a szovjetek elleni harc során külső intencióra kezdtek vele a foglalkozni politikai céljaik elérésére. 2001-ben mind az Északi Szövetség, mind a déli hadurak annak fejében hajtották végre a tálib rezsim megdöntéséhez a szárazföldi hadműveleteket, hogy ismét részt vehetnek a kábítószer-termelésben, amelyet 1999-ben a táliboknak S2 Külügyi Szemle
