Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Vidák Rózsa: Változó identitások: a kurdok identitása a török nemzetállamban
Változó identitások: kurdok a török nemzetállamban azonban - ahogyan arra már a bevezetőben is utaltam - visszahat magára az identitásra is, ezért ez egy sokszereplős identifikációs harccá válik. Ennek tagjai a kurdok különböző csoportjai, szervezetei otthon és külföldön, a többségi török társadalom, a török politikai elit, a katonaság és újabban már nemzetközi szervezetek, NGO-k és más államok is. A médián keresztül is ez a rivalizálás látható. Mindezek miatt egymás mellett létező attitűdökkel érdemes jellemezni a jelenlegi kurd identitást, anélkül hogy teljes és objektív képet festhetnénk róla. Általánosságokat a kurd társadalomban létező törésvonalak mentén lehet levonni, melyek az elmúlt száz évben jelentősen átalakultak, illetve új szempontok is megjelentek. Nyelv A nyelvkérdés mind az emigrációban, mind pedig Törökországban a kurd nemzeti mozgalom szimbólumává vált. A 2002 után elfogadott reformcsomagok óta a kurd nyelv használata engedélyezett ugyan a magánszférában, és léteznek legális tévé- és rádióműsorok is, a törvényi változásokat azonban sem az intézményrendszer, sem pedig az államapparátus szemlélete nem tudja követni.100 Ankara továbbra sem nyújt semmilyen anyagi támogatást a kurd kultúra fennmaradásáért, ennek következtében sok kezdeményezés csődbe megy. A globalizáció kulturális hatásaként sokan már csak az önálló nyelv által élik meg a töröktől eltérő identitásukat. Ezért is lett jelentősége a zaza és a kurmandzsi nyelvet beszélők közötti feszültségnek. A globális média szerepének felértékelődése óta mindkét csoport a saját nyelvét akarja előtérbe helyezni, hivatalos kurd nyelvként intézményesíteni. Hogy a jövőben mennyire fogja megosztani a kurdokat a nyelvkérdés, ez annak függvénye, hogy a többségi kurmandzsit beszélők képesek lesznek-e a zazák érdekeit is integrálni. Ha a kurd érdekvédelem csak a kurmandzsi mint kisebbségi nyelv elfogadtatásáért áll ki, akkor feltehetőleg a zazák önálló utat keresnek, és ezáltal önálló identitásuk megerősödhet. Vallás A modernizáció, a globalizáció és az iszlám reneszánsz korában a vallásos és a világi életforma különbözősége erősen megosztja a kurdokat, mivel az iszlám - ahogyan hirdeti is magáról - több mint vallás: életforma, komplex kulturális kód.101 De a korábban már részletezett, az ortodox szunniták és heterodox aleviták közötti feszültségek is megmaradtak. Ezek a különbségek az értékrendben, életformában, tárgyi kultúrában, gondolkodásmódban és így a kurd identitásról, a kurd mozgalom céljairól alkotott képükben egyaránt megnyilvánulnak. Felvetődhet a kérdés, hogy jogos-e ez a distinkció, hiszen más etnikumokon belül is léteznek különböző életformák, értékrendek. Véleményem szerint ez a törésvonal akkor lehet releváns, ha az egyik vagy a másik oldal a különbségek miatt nem képes 2007. tél 61
