Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Vidák Rózsa: Változó identitások: a kurdok identitása a török nemzetállamban
Vidák Rózsa közösséget vállalni a másikkal. Ez nem csak a kurdoknál, hanem országos szinten is aktuális jelenség: a 2007-es elnökválasztás kapcsán milliók tüntettek az abszolút parlamenti többséggel rendelkező iszlamista AKP jelöltje ellen a szekuláris Törökország védelmében. A kurd szervezetek, politikusok között is régóta létezik ez a szembenállás; még Öcalan Apó populizmusa sem tudta feloldani. Egy iszlám fundamentalista kurd pedig egészen biztosan nem szavazna Layla Zana102 pártjára, melynek női vezetője nem hord kendőt, viszont a nők jogaiért is felszólal. Az identitás különböző rétegei tehát különböző lojalitásokban nyilvánulnak meg, melyek bizonyos helyzetekben kizárólagosak is lehetnek. A kurd identitás képes kell hogy legyen arra, hogy valamiféle közös tartalommal bírjon a vallásos és nem vallásos kurdoknak számára, különben egyéb lojalitások a háttérbe szorítják. Lakóhely Az iparosítás, a modernizáció, a társadalmi és gazdasági mobilitás hatására a törzs és az ahhoz szorosan kapcsolódó terület egysége felbomlott, társadalomszervező szerepe megszűnt. A 20. század második felére a kurdok egy része, így a kurd identitás is részben elszakadt Kurdisztántól. A tradicionális falusi életforma tömeges eltűnése, az európai kivándorlás, illetve a tömegmédia térnyerése a nyolcvanas években gyorsult fel, Bruinessen ekkortól beszél „deterritorializációról" a kurdkérdés, a kurd identitás kapcsán.103 Ettől függetlenül Kurdisztán hegyei a haza szimbólumaként megmaradtak a kurd nacionalista retorikában. A kurd nemzeti identitást - ahogyan ez más nemzeteknél is megfigyelhető - a közös ős, a közös eredet mítoszára építették. Ez pedig egyértelműen egy konkrét területhez, őshazához kapcsolódik. A kurd identitásnak tehát ma is van egy területi aspektusa, függetlenül attól, hogy a kurdok szeretnének-e egy önálló Kurdisztánban élni vagy sem.104 A kivándorlási hullámok miatt a kurdoknak eltérő problémákkal kellett szembenézniük. A kurd identitást teljesen más kihívások érték Nyugat-Európában elismert kisebbségként, török nagyvárosokban megtűrt bevándorlóként és a polgárháború sújtotta fejletlen délkeleten kurdként. Ez nem jelenti azt, hogy egy kitelepült kurd nem érez szolidaritást a délkeleti régió sorsáért, sőt. Viszont egyes fontos kérdések, például a mozgalom célja és eszközei, a kurd területi autonómia, vagy a PKK tevékenységének megítélése más megvilágítást kaphat különböző távolságokból. A közvélekedésben létezik egy olyan sztereotípia, mely szerint egyes életmódoknak szigorú földrajzi eloszlásuk van. A tradicionális, vallásos életmód az ország belső, illetve keleti, délkeleti, hagyományosan kurdok lakta területein létezik, míg a modem gondolkodás és életszemlélet az Isztambulban és az Égei-tenger partvidékén élőket jellemzi. A migrációval a kurdok egy része elhagyta tradicionális lakóhelyét, ami életmódjára, identitására is nagy hatást gyakorolt. Felvetődik a kérdés, hogy a kurdok földrajzi elkülönülése valóban párosul-e különböző életformákkal, identitásokkal. Véleményem sze62 Külügyi Szemle
