Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Vidák Rózsa: Változó identitások: a kurdok identitása a török nemzetállamban
Változó identitások: kurdok a török nemzetállamban „Törökországban minden politikai mozgalom, sőt a közoktatáson keresztül minden egyén a kemálizmus terméke, még Öcalan is."79 Éppen ezért a PKK identitáskoncepciójának megosztó, kirekesztő hatása is volt a kurdok között, különösképpen az emigrációban élők között jelent meg élesen. Az emigráció szerepe a kurd identitásban Az emigránsok első hulláma - főleg fiatal diákok, értelmiségiek - a hatvanas években érkezett Nyugat-Európába. Diákszervezetek keretein belül vitáztak a kurd kultúráról, nyelvről, politikáról. Jelentősebb kivándorlás a hetvenes években indult meg, amikor a rohamosan bővülő nyugat-európai gazdaságoknak szükségük volt a képzetlen munkaerőre. Először Törökország fejlettebb nyugati, majd később keleti, délkeleti kurd régióiból települtek át százezrek Németország iparvidékeire. Itt hamar kiépítették saját életközösségeiket, teázókkal, mecsetekkel. A hatvanas években emigrált értelmiségiek, illetve a török kormány kurdpolitikájáról érkező hírek hatására, a délkeletről még akár törökként, vagy apolitikus kurdként áttelepülő munkások kurd öntudata is megerősödött. Önálló kurd munkásszervezeteket hoztak létre, a második generációk identitáskeresése pedig már politikai szervezetek alapításában öltött testet.80 Ezt a folyamatot erősítette az 1980-as puccs után érkezők tömege. Ezek nagyobb része továbbra is munkás vagy paraszt volt, de az üldöztetések miatt számos politikai, szervezői tapasztalattal rendelkező kurd vezető is érkezett Európa nagyvárosaiba. Ebben az időszakban nemcsak Törökországból, hanem Irakból és Iránból is tömegesen menekültek kurdok. Az eddig nemzetállamonként önállóan fejlődő kurd identitás az emigrációban nemzetköziesedett,81 deterritorializálódott. A rokoni kapcsolatoknak, törzsi származásnak, vallásnak kisebb szerepe lett, különösen a második generációtól kezdve.82 (Ez alól kivételt képeznek egyes alevita közösségek, melyekre később még visszatérek.) Az európai fejlemények különböző csatornákon keresztül nagy hatással voltak az anyanemzetre is. Az eszközrendszer is megváltozott a nyugat-európai környezet hatására. Számos kulturális, politikai, jogvédő és oktatási intézmény alakult. 1983-ban létrehozták a Párizsi Kurd Intézetet, a kurd nyelv standardizálásáért és a szókészlet modem bővítéséért.83 Rengeteg könyvet és újságot adtak ki különböző kurd nyelveken.84 Az önálló kurd irodalom és művészet megteremtése fontos szerepet játszott abban, hogy létrehozzák a kulturális értékekkel bíró kurd imázsát,85 szemben a török retorikában szereplő „barbár kurd" képével.86 A nyugat-európai kurdoknál a média központi szerepet nyert, ez pedig előtérbe helyezte a nyelvkérdést. Felvetődött az anyanyelvi oktatás lehetősége is, ez szintén a különbségekre és a hivatalos írott nyelv hiányára mutatott rá. A kurdok önálló, Nyugat-Európából sugárzott tévéadása, a MED TV óriási sikereket ért el. Míg az írott sajtóorgánumok soha nem lépték túl a pár ezres példányszámot, a MED TV többmilliós nézettséget ért el. Ez új típusú kihívást jelentett a török államnak, amellyel 2007. tél 57
