Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Vidák Rózsa: Változó identitások: a kurdok identitása a török nemzetállamban
Vidák Rózsa sokáig nem is tudott mit kezdeni. Egy török politikus veszélyesebbnek értékelte, mint a PKK terrorakcióit. Megszületett a világ első „műholdas nemzete".87 A PKK dominanciája, véleményformáló ereje a nyugat-európai kurd szervezetekben is óriási volt. A PKK mobilizációs kampányainak következtében szervezetek hálózata jött létre egész Európában, melyek jelentős anyagi támogatást folyósítottak a PKK-nak. A különböző akciók, a szervezőmunka önbecsülést adott az egyébként marginalizált bevándorlóknak, és lehetőséget teremtett, hogy egyfajta közösségtudatot élhessenek át.88 Sokaknak imponált a PKK vakmerősége és hogy végre van egy szervezet, amely kihívást jelent a török hadseregnek. Több ezer kilométerről nem volt könnyű észrevenni, hogy a Törökországban élőknek egy idő után már óriási károkat is okoz a PKK, hogy radikalizmusával csak a török szélsőségeknek kedvez, a polgárháborús állapotokkal pedig legitimálja a hadsereg jelenlétét a politikában. Habár a kurdok között a PKK megítélése az 1990-es években már nem volt egységes, akik elutasították, sem tudtak markáns ellenpólust képezni Öcalan populizmusa mellett. A PKK kilátástalan és elhúzódó harca, illetve egyre szélsőségesebb retorikája ebben az időszakban már a saját támogató bázisát is gyengítette.89 A kurdon belüli etnikumok újjáéledése A PKK-nak a kurd mozgalomban betöltött vezető szerepe és a nyelvkérdés körül kibontakozó egyre hevesebb viták ismét egyes törésvonalak elmélyüléséhez vezettek. Az egységes nyelv megteremtését mindenki létkérdésként kezelte, de a különböző csoportok egymás rovására próbáltak eredményeket elérni. A többségi kurmandzsi álláspont elidegenítette a zaza nyelven beszélőket, akik a kurmandzsi sajtóból semmit sem értettek. Amikor a szoránit és a kurmandzsit támogatók tábora között egyfajta konszenzus született, a zaza nyelv képviselői önálló szervezeteket hoztak létre, saját sajtóval, amely angol, török és zaza nyelven közölt cikkeket. Ennek hatására, ha csak szűk körben is, de megerősödött az önálló zaza öntudat. Ismételten csak az elnyomás hatására megszületett a zaza nacionalizmus, követői, ha csak elméletben is, de egy önálló Zazaisztán vágyát fogalmazták meg.90 A másik jelentősebb törésvonal vallási jellegű. Az aleviták már a hetvenes években is konfrontálódtak a fundamentalista szunnita szélsőjobbal, a Nemzeti Akció Párt (Milliyet^i Hareket Partisi) folytonos zaklatásainak voltak kitéve. A török hatóságok is üldözték őket, a többi heterodox szektával együtt betiltották vallási szertartásaikat. Az emigráció kulturális, vallási szabadságot is jelentett számukra, rövid időn belül számos alevita szervezet alakult, nyilvános programokat szerveztek. Az európai kisebbségi normák, a hidegháború utáni vallásos, etnikai reneszánsz megerősítette önálló identitásukat.91 Ezt a folyamatot tovább fokozta a PKK ellenséges reakciója, amely a kilencvenes évek elején egybeesett a PKK nyitásával a szunnita fundamentalizmus felé. Habár Öcalan sokszor hangoztatta, hogy az aleviták a kurd néphez tartoznak, a szunnita re58 Külügyi Szemle
