Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Lotz Károly: Fenntartható energiatermelési és ellátási kilátások 2030-ig
Fenntartható energiatermelési és -ellátási kilátások 2030-ig A kőolaj és kőolajtermékek szabad áramlása az Európai Unióban - az unió alakulásától kezdve - megoldott. A tanács már 1968-ban irányelvet adott ki a tagállamok minimális kőolaj-készletezési kötelezettségéről, figyelembe véve, hogy a liberalizált, egységes európai piac léte megköveteli, hogy e termékek esetében közös ellátásbiztonsági intézkedések szülessenek. Az 1973. évi olajválság hatására, összefüggésben a megfelelő OECD-NEA-szabályozással, a kőolaj és kőolajtermékek készletezési kötelezettségét a korábbi 65 napról kilencven napra emelte. A biztonsági készletek felett az Európai Unió Bizottságával együttműködésben a Nemzetközi Energiaügynökség rendelkezik, biztosítva, hogy az általános vagy lokális hiányok esetén jelentkező problémákat egységes fellépéssel oldják meg. A kőolaj és kőolajtermékek ellátásbiztonsága tehát az egységes és liberalizált belső piac feltételeihez igazodva az unió közös ügyévé vált, létrehozva az ellátásbiztonság közösségi szintű eszközeit. Az Európai Unió az áruk és szolgáltatások szabad áramlásával kapcsolatos elveit a vezetékes energiafajtákra (földgáz és villamos energia) is fokozatosan kiterjeszti. A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelv, valamint a villamos energia belső piacának szabályozása elősegíti, hogy az unión belül ezen energiafajtákban is egységes, az országhatárokat áthidaló piac jöjjön létre. Az erre vonatkozóan a határkeresztező villamosenergia-csere esetén alkalmazandó hálózati feltételekről szóló rendelet és irányelvek is szabályozzák a határkeresztező kapacitások működtetését, a piac kiterjesztéséhez szükséges infrastruktúra-fejlesztések megkönnyítését, támogatását és az uniós szintű piaci versennyel szemben fennálló akadályok lebontását. Az egységes európai szintű liberalizált vezetékesenergia-piac (villamos energia, gáz) létrejötte azt eredményezi, hogy egy tagállamban vagy az unió egy régiójában keletkező gáz- vagy villamosenergia-ellátási hiány a többi tagállamra is kihatással lesz. Ennek megfelelően hosszabb távon nem tartható fenn az a jelenleg érvényes alapelv, hogy a gázellátás, illetőleg a villamosenergia-ellátás biztonságáért az egyes tagországok maguk felelősek. Ez az elv nincs összhangban az egységes, korlátozásmentes földgáz- és villamosenergia-piac létrehozásának célkitűzésével. Ezekből kiindulva az Európai Unió ellátásbiztonsági előírásainak módosítása és kiegészítése a következő irányokban célszerű. A földgázellátás biztonságának növelése A földgázellátás biztonságának megőrzéséről szóló 2004/67/EK-irányelv számos intézkedést tartalmaz a tagországok, illetve az Európai Unió egésze biztonságának növelésére. A javasolt kiegészítések fő irányai: • az irányelv által létrehozott gázkoordinációs csoport lényegében csak konzultációs testület, feladatait, hatáskörét és beavatkozásainak eljárásrendjét a kőolaj-ellátási hiányokkal kapcsolatos szabályozással összhangban kellene meghatározni, hogy érdemi intézkedésekre legyen képes az unió területén fellépő földgázhiányok kezelésére; 2007. tavasz 59
