Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Rada Csaba-Rada Péter A környezeti biztonság kérdésében tehát Törökország valóban felemás képet mutat. Megkezdődtek bizonyos reformok, de a valódi szerkezetátalakítás lassan halad, hiszen a török gazdaság prioritást élvez a környezettel szemben. A környezetvédelem kérdése meglehetősen elhanyagolt a politikai, társadalmi reformok mellett, még akkor is ha a jelenlegi kormány minden igyekezete a csatlakozásra való felkészülés (melynek természetesen része a környezetvédelemre vonatkozó acquis átvétele). Ha a globális szeny- nyezésben való részvétele nem is, de határokon átnyúló és környezeti kérdéseken túlmenő szennyezése, és környezetének extenzív használata mindenképpen figyelembe veendő csatlakozásának megfontolásakor. Viszont az ország csatlakozása mellett szól, hogy környezetvédelmi problémáit könnyebben oldhatja meg az unión belül. Ettől fogva Brüsszel kontrollálni tudja a török környezetterhelési tevékenységeket, meg tudja határozni a kibocsátási maximum értékeket. Ez pedig azt jelenti, hogy a rendkívüli környezetvédelmi bizonytalanságokat, erőforrásait elpazarló és az EU-ra egyébként is környezeti veszélyt jelentő Törökország felvétele ebből a szempontból igen is racionális döntés lehet.161 Összegzés A biztonsági környezet szektorokra bontása számos problémára rávilágít, ami a hagyományos értelemben vett biztonságpolitikai vizsgálat előtt rejtve maradt volna. Az Európai Unió soha nem törekedett szigorú uniformitásra,162 ezért a kulturális különbség nem fenyegeti, hanem inkább a javát szolgálná, hiszen minden tagállamnak saját kultúrája és eltérő hagyományai vannak. Annyiban mindenképpen megváltozik a jelenlegi helyzet, hogy Törökország csatlakozásával uniós területté válik a civilizáció bölcsőjének tartót, Mezopotámiának egy része; az unió legmagasabb hegycsúcsát pedig Ararátnak, és nem Mont Blanc-nak fogják hívni. A római szerződés 237. cikke, az úgynevezett „gumiklauzula", és a nem hatályos európai alkotmány 58. cikkének első bekezdése is úgy rendelkezik, hogy „az unió minden olyan európai állam előtt nyitva áll..."163 Annak mérlegelése azonban, hogy Törökország európai-e, vagy sem, nem indokolt, hiszen Törökország 1952 óta a NATO tagja. A NATO a washingtoni szerződés 10. cikke, az uniós alapszerződésekhez hasonlóan földrajzi megszorítást említ a csatlakozók személyét illetően: „A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerződéshez való csatlakozásra hívhatnak meg bármely más európai államot, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbfejlesztését..."164 Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Törökország már most is szervesen részt vesz az unió jövőjének alakításában. A tagállamokhoz hasonlóan a török állam képviselői is részt vettek az alkotmányozási folyamatban. A105 fős konventben ott ült a háromtagú török delegáció is. 30 Külügyi Szemle
