Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Törökország európai uniós csatlakozásának biztonsági aspektusai ség. Ebben az értelmezésben minden olyan gazdasági, katonai, társadalmi tevékenységet ide kell sorolnunk, amely bármilyen kapcsolatban is van a természeti környezettel. A két szerző kihangsúlyozza, a környezeti biztonság leginkább azokon a területeken jelenik meg, ahol az emberi tevékenység kapcsolatban van az egész globális bioszférával.139 Ez azt jelenti, hogy elemzésünk szempontjából azok a tevékenységek kiemelkedően fontosak, melyek túlmutatnak az adott ország határain és regionális, vagy akár globális problémát jelenthetnek. A fenntartható fejlődés a jelenlegi gazdasági-politikai és általában a társadalomtudományi vizsgálatok egyik legfőbb kiindulópontja. Törökország esetében saját forrásait140 kihasználó és környezeti szempontokat figyelmen kívül hagyó gazdasági fejlődésről beszélhetünk. A török környezeti helyzettel kapcsolatban felemás kép rajzolható fel. A török környezetterhelési értékek általában alacsonynak tűnhetnek európai és OECD összehasonlításban.141 Igen fontos látni azonban, hogy a gazdasági fejlődés és növekedés környezetre gyakorolt hatása nem egyenletesen oszlik meg az ország területén. Gócpontokban sűrűsödik az ipari tevékenység, illetve problémát jelenthetnek egyes mezőgazdaságilag nem megfelelően művelt területek.. A levegő és a vízszennyezés bőven alatta marad mind az OECD átlagnak, mind pedig az egyes EU-országokban tapasztalható mértéknek (különösen igaz ez a C02-re).142 Azonban az első látásra csalóka képről tudni kell, hogy az alacsony értékek bizonyos tekintetben csak statisztikai számításoknak tudhatóak be, így nem tükrözik a valóságot. Ugyanis, ha vizsgálat alá vesszük a levegő minőségét Törökországban, akkor ellentétes tendenciák fedezhetőek fel. Egyik oldalról a rendkívül gyors ipari és közlekedési fejlődés143 folyamatosan növekvő szennyezőanyag kibocsátást eredményez, legkirívóbb példa Murgul esete, melynek bányája és kohói a gázok 75 százalékát kiengedik az atmoszférába.144 Ennek következtében Murgul két kilométeres körzetében semmilyen életforma nem képes megmaradni.145 A másik oldalon viszont a főbb urbanizációs és ipari központokban a felhasznált tüzelő-fűtőanyagok esetében a kevésbé szennyező gázok használatára kezdenek áttérni.146 A vizek szennyezése tekintetében is ehhez hasonlóan felemás kép rajzolható fel. Egy OECD-tanulmány az 1990-es évek közepén négy török folyó esetében „ítélte oda" a rendkívül szennyezett víz kategóriát.147 Az ipari szennyezések különösen az ország fejlettebb nyugati részén fedezhetőek fel. Ennek példái Ankara és az „anatóliai tigrisek" az ország középső régiójában, illetve a nyugati határ szempontjából jelentős Edime. Az utóbbi esetében ugyanis a Marica (Meri?) folyó Edime után végig a görög-török határon folyik. A fenntartható fejlődés szempontjából fontos kérdés a lakosság élelemmel és ivóvízzel való ellátása. A rohamos növekedést megélő és ugyanakkor városokba költöző lakosság ivóvízzel és élelemmel való ellátása mennyiségi és minőségi aggályokat is felvet. Az ivóvízhez való megfelelő hozzáférés jelenleg Törökország egyik megoldatlan, illetve részben megoldott problémája. A városi lakosság alig 70 százaléka, míg a vidé2007. tél 27
