Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Rada Csaba-Rada Péter ki lakosok mindösszesen 60 százaléka fért hozzá elegendő és a minőségi követelményeknek is megfelelő egészséges ivóvízhez az 1990-es évek végén.148 Eközben a török mezőgazdasági módszerek elsősorban elavult technikákra és pazarló energiakihasználtságra, a nem hatékony öntözési módszerekre (például az elárasztás, mint egyik bevett forma) alapulnak. A mezőgazdasági termelés extenzív növelése az utóbbi néhány évtizedben tovább folytatódott és a Southern Anatolia Project (GAP) a tervei ellenére továbbra sem történt Törökország egészét figyelembe véve radikális változás. Ez pedig azért rendkívül veszélyes, mert a GAP 1,7 millió hektárt akar bevonni 2010-re.149 A rohamos gazdasági és demográfiai növekedés környezetterhelő hatással bírnak. A folyamatos extenzív terjeszkedés és a nem megfelelő, elavult módszerek használata a mezőgazdaságban drasztikus változásokat idéz elő. Ennek legjobb példája a GAP, melynél a 22 gát, 19 elektromos erőmű és 1,7 millió hektárnyi öntözésbe bevont terület megépítése a Tigris és az Eufrátesz környékének arculatát jelentősen átalakítja.150 Természetesen igyekeznek környezeti rehabilitációs programokat, faültetéseket foganatosítani a területen, de ez nem ellensúlyozhatja a problémákat. A népesség növekedéséből adódó másik probléma a rohamos urbanizáció, mivel a városok szélén kialakuló és terjeszkedő szegényebb negyedek környezeti károkat okozhatnak. Ha a fenntartható fejlődés kérdését vizsgáljuk mindenképpen figyelembe kell vennünk a fentebb felsorolt tényezőket. Törökország ugyanis az EU-ra a környezetterhelés szempontjából alapvetően problémát jelentő ország. A környezetvédelem kevéssé jelent korlátot a szennyezésnek, illetve a lakosság gyors növekedése sem fog a közeljövőben lelassulni. Ha mindezeket figyelembe vesszük a fejlődés fenntarthatósága nem mint lehetőség, hanem mint távoli cél jelenik meg. A második környezeti biztonsági szempontot a kormányok környezetvédelemhez való hozzáállása jelenti. Törökország esetében különösen igaz az a megállapítás, hogy a gazdasági érdek sokszor felülírja a környezetvédelmi érdeket. Ez látható az ország nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos viselkedéséből is. Támogatja ugyan a közös felelősség elvét, de nem ír alá és nem ratifikál olyan szerződést, mely bármilyen szinten is akadályozhatja gazdaságának fejlődését, szuverenitását, vagy erőforrásairól való szabad rendelkezését. Ezen az alapon utasítottak el több (pl.: Helsinki, Oslo)151 nemzetközi szerződést is. A legtöbb török környezetvédelmi szabvány az európai átlag alatt van. Az egyes ipari kapacitások ugyanis sokkal több szennyező anyagot juttathatnak a levegőbe, mint az unióban.152 Ettől pedig természetesen egyenes út vezet az erőforrások pazarlásának és a sokkal inkább kömyezetterhelő technikák alkalmazásának az irányába. Törökországban a környezet védelme több tekintetben is hiányos, a problémát általában (különösen igaz ez a levegőszennyezésre és a szennyező gázok mérésére) alábecsülik, ezért nem fordítanak rá kellő figyelmet. Ennek legfőbb oka az a tény, hogy a török kormányok legfőbb prioritásai között nem szerepel a környezet védelme. így az energia- politikában is fő cél például a rohamosan növekvő lakosság és a fejlődő ipar lehető leg28 Külügyi Szemle
