Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Rada Csaba-Rada Péter börtönben ülő kurd elítéltek szabadon engedése történt meg (Leyla Zana és 3 társa).49 Ennél nagyobb jelentőségű a nemzetiségi nyelvek használatának megjelenése a médiában. Először a TRT török közszolgálati televízió tűzött műsorára kurd nyelvű adást, s a folyamat végeredményeként a kurd magáncsatornákat is legálissá tették, azt is figyelembe véve, hogy a PKK így törvényesen érheti el a kurd lakosságot. A kurdok kulturális jogai elismerésének további lépései a kurd nyelviskolák és a kurd nevek újbóli megjelenése voltak. Meg kell említeni, hogy a többi kisebbség is megkapta ezeket a jogokat.50 Bár kijelenthető, hogy az elfogadott reformcsomagok olyan mély változást hoztak az ország történetében, ami akár még öt évvel korábban is elképzelhetetlen lett volna, jelentős hiányosságokkal kell számolnunk. Általában kijelenthető, hogy a jogi változás nem, vagy csak részben hozhatott átalakulást, a gyakorlat mindvégig ugyanaz maradt. Ha csak a nemzetiségi kérdést tekintjük, látható, hogy a gyakorlatban való megvalósítás minden lépését akadályozzák. (Kirívó példa az egyik nyelviskola esetében a tanfolyam késleltetése, azért mert nem volt elég széles az ajtó.)51 Az emberi és szabadság- jogok sokszor csak papíron léteznek. Az Amnesty International számos példát említ, illetve más sajtóanyagokban is ezzel kapcsolatban gyakran jelentek meg írások. Erén Kaskin ügyvéd nyilatkozata52 („Szólásszabadság?... Európa azt hiheti Törökország megváltozott. Én nem sokat láttam belőle a gyakorlatban.") is az ország elmaradottságát hangsúlyozza. Legújabban a nemzetközi kritikák középpontjában a török büntető törvénykönyv 301-es §-a áll, amely korlátozza a szólásszabadságot, amennyiben a „tö- rökség megsértése" címén megtámadhatóak egyes írok és szerzők. A törvény ezáltal az állam vezetőit és az állami retorikát hivatott védeni. Az utóbbi időben egyébként több írót is perbe fogtak a 301-es § megsértése miatt, így a Nobel-díjas Orhan Pamukot és az újságírónőt Elif §afakot53 További kritikára számot adó dolgok a hatóságok önkényes fellépése, a rendőri brutalitás és a nem hivatalos fellépések, kínzások. Ha ezt vesszük figyelembe, akkor a kormányzat hiába mutat stabilitást, látható, hogy ereje gyakorlatilag csak hosszú távon érvényesülhet. A reformok sokszor csak a felső réteget érintik, viszont a gyakorlatban nem mindig valósulnak meg. Ennek tükrében felmerül az a kérdés, hogy a jogszabályok modernizálása, az acquis átvétele valóban változást jelent-e? Meg lehet-e tömi a társadalom berögzült módszereit és átalakítani azt? Erre a választ rövidtávon nem kaphatjuk meg, viszont az EU problémája az, hogy a már megkezdett tárgyalások esetén súlyos következmények nélkül nem léphet vissza a csatlakozás engedélyezésétől. És pontosan ez látszik a 2006 őszén kiadott EP-jelentés körül kialakult helyzetből is. A török fejlődést elmarasztaló jelentés hatása ugyanis az volt, hogy a törökök között az uniós csatlakozás támogatottsága jelentősen csökkent. A folyamatos visszautasítás félő, hogy radikalizálhatja, de legalább is Európától elfordítja az egyébként stratégiailag fontos Törökországot. Ezért jár nagy veszélyekkel, hogy az EB leállította a csatlakozási tárgyalásokat nyolc fejezet tekintetében.54 22 Külügyi Szemle
