Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Törökország európai uniós csatlakozásának biztonsági aspektusai ciórádiusza" kiterjed a közel keleti, nyersanyagban gazdag területekre, míg ez unióé nem.18 A válságterületeken keresztül haladnak többek között az Irak-Törökország, a Türkmenisztán-Irán-Törökország olajvezetékek is.19 A térség stabilitása mind az Európai Uniónak, az energiaellátás biztonsága miatt, mind pedig Törökországnak létérdeke. Ezt a kijelentést ugyanúgy bizonyítják a 2003-as iraki háborúban a két fél reakciói, mint 2007 őszének történései. Törökország számára az egyetlen elképzelhető lehetőség, ha Irak megőrzi területi integritását és a kurd területek politikai és biztonsági kontrol alá kerülnek. Nagy veszélyt jelent Törökország stabilitására, hogy fennáll Eszak-Irak leszakadásának esélye, ha létrejön Kurdisztán, ami erősítheti a szeparatista törekvéseket a törökországi kurdok esetében is. Törökország eddig hivatalosan nem vett részt semmilyen katonai misszióban Irakban, mert a parlament leszavazta a miniszterelnök által 2003-ban beterjesztett javaslatot. Törökország a háborúnak „köszönhetően" elveszítette befolyását Irakban, amely az 1990-es években egyik legfontosabb gazdasági partnere volt. Viszont a háború felerősítette az említett kurd problémát és a PKK áttolta bázisát az ellenőrzés nélküli Észak-Irakba, ahonnan egyszerűbben szervezi meg akcióit. Az utóbbi időszak többszöri merényletei Kelet-Törökországban és Ankarában 2007 őszén odáig vezettek, hogy a török miniszterelnök a parlament elé terjesztette az t a javaslatot, amelynek értelmében a török hadsereg bevetheti katonai erejét az iraki PKK-bázisok ellen. A nemzetközi szinten nagy felzúdulást kiváltó határozat kétélű, hiszen a tényleges határon túli beavatkozás megronthatja az EU és Törökország viszonyát. Ez azért is különösen problémás, mert a tény, hogy 2003-ban a török parlament nem engedte sem katonáit Irakba, sem a török bázisok használatát az amerikai hadműveletekben, jelentősen megrontotta a két ország viszonyát. Ezt csak tovább tetézheti az amerikai képviselőház határozata az örmény népirtásról. 2002-ben a parlament módosította a nem „EU-kompatibilis" törvényei nagy részét, többek között májusban átalakította a Nemzetbiztonsági Tanácsot, amely addig akár törvényeket is kiiktathatott.20 Továbbra is kérdéses a hadsereg szerepe, mert hagyományosan erős pozíciót foglal el mind a társadalom, mind a politika életében, ezért nehéz biztosítani a hadsereg feletti megfelelő civil kontrollt. A hadsereg még ma is, a Nemzetbiztonsági Tanács átalakítása után, a politika és a gazdaság egyik legfontosabb közvetlen befolyásoló tényezője. Ez jelenti azt, hogy a törökországi gazdaság közel egytizedét uraló katonaság véleményét a kormány minden döntés esetében kénytelen megfontolni. Az AKP vezetésű kormány azért tudta keresztülvinni eddigi reformjait, mert képes volt egyensúlyozni a változtatások és a katonai vezetők érdekei között.21 Törökország csatlakozásával az Európai Unió bizonytalan válsággócokkal válna határossá, és kérdéses, hogy miképpen tudná kezelni ezt a helyzetet, tehát elengedhetetlen mérlegelni, hogy Törökország csatlakozásával járó biztonsági kockázat, vagy a térségben megszerzett befolyás hasznossága nagyobb-e. A török külpolitika a térségben természetesen hosszabb múltra tekint vissza, mint az uniós ilyen jellegű tapasztalatok, így 2007. tél 7
