Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Rada Csaba-Rada Péter a török kapcsolatrendszert kihasználva a befolyásszerzés hasznossága nagyobb lenne. Természetesen a törököknek nem minden szomszédos országgal felhőtlen a kapcsolata a térségben, az ezredforduló óta a térségben változások történtek. Az Európai Unió szomszédságpolitikája (European Neighbourhood Policy) a török tagság után változtatásra fog szorulni, mert annak egyik legfontosabb eleme a sikeres, és azonnali kríziskezelés, és annak megalkotásánál nem Irakra, vagy Iránra méretezték a képességeit. A sikeres új szomszédságpolitikához katonai szempontból legalább négy fontos változtatásra lenne szükség: figyelembe kellene venni, hogy átfogó közel-keleti politikára van szükség, nem elég a kereskedelmi szerződéseken keresztül történő befolyásolás; fel kell készülni, hogy az Egyesült Államok és az unió érdekei a török csatlakozás után élesebben is szembekerülhetnek; az Európai Uniónak növelnie kel a befolyását az ENSZ Biztonsági Tanácsban; a mediterrán politikának pedig a súlypontját Kelet felé kell eltolni.22 A török szomszédságpolitika jellemzői részben előrevetítik az új európai szomszédság politika lehetőségeit. Az 1999-es helsinki csúcs is már a biztonságpolitika fő céljaként jelölte meg a béke megteremtését a Közel-Keleten,23 csupán a legitimitás hiányzik a térség politikájába való beleszólásra. Ezt Törökország pótolhatja. Szíria az iraki amerikai jelenlét, illetve az amerikai fenyegetés miatt igyekszik a jó kapcsolatra Törökországgal. Az 1998-as, majdnem háborúig fajuló válságuk helyére mára a két ország gazdasági és katonai kooperációja lépett. 24 Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mára milliárdos nagyságrendű török befektetések érkeznek Damaszkuszba.25 Irán hasonló helyzetben van. Az iráni atomprogram leállítása diplomáciai eszközökkel nehéznek látszik, ezért a békés rendezéshez, illetve, hogy Irán beengedje az országba a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség embereit, szükségessé válik a hagyományosan jó törökiráni kapcsolat, és a már kiépített török „diplomáciai infrastruktúra".26 A történelmileg hullámzó török-iráni viszonyok az iraki háború megindulása óta látványosan javulnak. A legújabb tervek szerint a kurd terrorista szervezetek és a kurdok problémáinak kezelésében igyekeznek összefogni.27 A kaukázusi térségben zajló regionális konfliktusok mihamarabbi rendezése szintén létkérdés Törökország szempontjából, mert a bűnözés és a menekültek már a török területeket fenyegetik. Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország szeretné itt növelni befolyását,28 ezért az Európai Unió is igyekszik megvetni itt a lábát, de a befolyás- szerzéshez alapvető képességei és az eszközei is hiányoznak. Törökország viszont katonailag és gazdaságilag is jelen van a térségben. Gazdasági befolyását a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésen, katonai befolyását pedig az örmény-azeri konfliktusban játszott válságkezelői szerepén keresztül fejti ki. A török katonai fölényt az is alátámasztja, hogy Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia is tagja a Partnerség a Békéért programnak, aminek Törökország a térségbeli irányítója 29 A Balkán stabilitása, már csak a közelsége miatt is közös európai érdek. A török katonai jelenlét már korábban is jelentős és fontos volt, többek között Boszniában is. Az 8 Külügyi Szemle
